Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - HÍREK - A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára elektronikus folyóirata, a Múltbanéző (BOGOS ÁGNES)

Hírek gében negatív hatással volt az egyes települések lélekszámára és megváltoztatta a települések vallási összetételét is. Daróczyné Leiszt Emma, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa A gyulai németek társadalmi rétegződése a 19. század elején címmel tartotta meg előadását. A német telepesek Gyulára Harruckern János György és fia, Harruckern Ferenc telepítései nyomán érkeztek a 18. század első felében. 1734-ben Gyula két önálló mezővárosra, Magyargyulára és Németgyulára vált szét, ez az elkülönülés egészen 1857-ig fenn maradt. Ezután Gyula 18. század végi és 19. század eleji társadalmát, az úrbéri összeírások és az egyházi anyakönyvek névanyagának egybevetésével és a dicalis összeírások vizsgálatának segítségével mutatta be Daróczyné Leiszt Emma. Az előadást táblázatokban és képekben gazdag prezentáció kísérte. A következőkben Kereskényiné Cseh Editnek, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosának A Békés megyei cigányok a 18. század második felében c. előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Az előadó a bevezetőben hangsúlyozta, hogy a cigányság az a népcsoport, amelynek saját maga által írt dokumentumai szinte egyáltalán nem maradtak fenn, történetük a velük foglalkozó más forrásokból rekonstruálható. A cigányokkal kapcsolatos legfontosabb forrásegyüttes az 1768 és 1785 között keletkezett összeírás sorozat. Az 1768-ban összeírt 532 cigány a megye akkori összlakosságának kevesebb mint egy százalékát jelentette. Ugyanakkor a megye szinte minden településén éltek cigányok, legtöbben Csabán (16 család), Magyargyulán (10 család) és Békésen (9 család). Vallási megoszlás tekintetében 1768-ban a római katolikus és a görögkeleti családok aránya 35-35%-ot, a református családok aránya pedig 30%-ot tett ki. A foglalkozásstatisztikai adatok alapján legtöbben kovácsmesterséggel (53%) foglalkoztak, utánuk következtek a zenélésből, muzsikálásból élők (11%). A nyolcadik előadó, Diószegi György előadásának címe Görögök Békés vármegyében a 17— 19. században volt. Békés megyében a görög kereskedők a 17. század végétől jelen voltak. A 18. század eleji örmény kereskedelmi fölényt fokozatosan a görög kereskedők térnyerése követte. A görögök kezdetben pusztabérléssel és marhakereskedelemmel foglalkoztak, de egyre inkább a bolti kereskedelem vált általánossá közöttük. A 18. század közepétől a 19. század elejéig a bolti kereskedelem a görögök kezén volt. A legtöbb görög Békésen és Gyulán élt. Diószegi György a továbbiakban kiemelte, hogy a görög kereskedők körében a vallás jelentős közösségformáló tényező volt. Ennek következtében épült meg 1788-ra Békésen a görög alapítású ortodox templom. A konferencia után a TTT a Békés Megyei Levéltár épületében tartotta meg közgyűlését, valamint az érdeklődők megismerkedhettek a levéltár új, állandó kiállításával is. Megállapíthatjuk, hogy egy igen érdekes konferencián vehettek részt az érdeklődők, az elhangzott előadások kiválóan összefoglalták a Békés megyei nemzetiségiek múltját és útmutatással is szolgáltak a további kutatások irányaihoz. Sáfár Gyula A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATA, A MÚLTBANÉZŐ Aki egy kicsit is járatos levéltári körökben, tudja, hog}' egy-egy tudományos munka elkészítésén túl milyen technikai problémák merülnek fel a tanulmányok, kötetek kiadásával kapcsolatban. Sok jobb sorsra érdemes írásnak kell hosszú hónapokig a fiókban porosodnia, mire 74