Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - HÍREK - A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára elektronikus folyóirata, a Múltbanéző (BOGOS ÁGNES)

Hírek lehetővé válik, hogy nyomtatásban megjelenjen, saját forrás hiányában többnyire a szétosztható pályázati összegek nagyságának függvényében. Az anyagi és nem utolsó sorban a formai kötöttségektől való függetlenedés igénye, valamint a technikai fejlődés adta lehetőség — az internet széles körű hozzáférhetősége — hívta életre 2010 júliusában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (BKMÖL) első virtuális folyóiratát, amelynek címe: Múltbané^ő. Az intézmény történetében először 1959-ben adódott lehetőség tudományos munka nyomdai úton keresztül történő publikálására (1959-ben jelent meg Balanyi Béla^4 Kecskeméti Állami Levéltár tanácsköztársasági anyaga című írása a Kecskemét és Kiskunság vörös lobogója alatt című szöveggyűjteményben), azonban a levéltár intézményi szintű kiadói tevékenysége 35 évvel ezelőtt, 1975-ben kezdődött, amikor megjelent első évkönyve, Bács-Kiskun megye múltjából címmel. Az évkönyvből később sorozat lett, ami, ha nem is szigorúan minden évben, de rendszeresen megjelent, 2010-ben a 24. kötete lát napvilágot. Emellett folyamatosan jelentek meg segédletek, adattárak, forrásgyűjtemények is, ha csak az utolsó évtized eredményeit nézzük, 2000 és 2009 között csaknem harminc kötet. A magyarországi levéltárak közül elsőként — 2001-ben — a Magyar Országos Levéltár indított útjára elektronikus folyóiratot ArchivNet címmel, amely a 20. századi forrás- és dokumentumközlésre helyezi a hangsúlyt. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által megjelentetett, az állambiztonsági iratokba bepillantást engedő Betekintő című lapot 2007 óta olvashatják az érdeklődők. A BKMÖL elektronikus helytörténeti szaklapja csak térben szab korlátokat az írói, illetve bemutatói tevékenységnek; korban, témában és terjedelemben nem. A Múltbanézp elsősorban a Duna-Tisza köze történetének eseményeit kívánja az olvasók elé tárni. Az első szám szerzői megemlékeznek a trianoni békeszerződés 90. évfordulójának helyi vonatkozásairól, az 1840. évi nagy bajai tűzvészről, Baja szerb megszállásáról, új részletekkel gazdagítják a kiskunfélegyházi iskolanővérek és a kecskeméti katonai repülés történetét. Fentiek joggal tarthatnak számot mind a helytörténészek, mind a kutatók, vagy akár a történelem iránt érdeklődő olvasók figyelmére is. A könyvek iránt rajongók megkérdőjelezhetik az internetes irodalom létjogosultságát. Bizonyára sokan átéltük már azt az érzést, amit egy új könyv fellapozása jelent, amikor beszívjuk azt a semmihez sem fogható friss nyomdaillatot, miközben betekintést nyerünk a szerző érzéseibe, gondolatvilágába, tudásába. Ha a világhálón elérhető „sajtó" ezt nem is biztosítja, mindenképpen előnyeként kell megemlítem a szabadságot, amit mind a kiadó intézmény, mind a szerző számára nyújt. Az anyagi korlátoktól mentes, terjedelemre vonatkozó határok nélküli írás lehetősége szárnyakat adhat a szerzők tollának, továbbá lehetőséget ad arra is, hog}' nagyobb mennyiségben mutassanak be a tanulmányt, cikket színesítő képet, illusztrációt. Az internetes megjelentetés ugyanakkor a megszokottnál rövidebb terjedelmű műveknek, közléseknek is teret adhat. A virtuális folyóiratok mellett szóló érv az is, hogy a hagyományos papíralapú levéltári kiadványokkal szemben szélesebb felhasználói körhöz juthat el. Érdemes még megjegyezni a letöltési lehetőséget, amely, mivel szaklapról van szó, kinyomtatott vagy mentett formában hasznos segítség lehet. A www.bacs-kiskun-leveltar.hu webcímen olvasható Múltbané%ő a jelenlegi elképzelések szerint évi két alkalommal fog megjelenni az első számnak megfelelő paraméterek alapján, remélve, hogy a szélesebb rétegeket megérintő publikációs fórum lehetőségével a jövőben mind több és több helytörténész vagy levéltáros él majd. Bögös Agnes 75