Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - FEKETE JÓZSEF: Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914-1919 között

Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914—1919 köpött nuknak érezték e földet, és örömmel azonosultak a magyar nép sorsával, ám 1950-ben e rendet is elérte a feloszlatás. A szerviták I. Lipót 1688. évi engedélye alapján, hosszas cserék és alkudozások révén, csak 1717-ben kezdték meg Pesten rendházuk felépítését. Ez magában foglalta egy új kolostor és eg}' új templom építését, a rezidenciának konventi rangra történő emelését. Ekkor került Pestre Waczpauer M. Lénárd

7 szervita tudós, aki Pest első barokk-kori térképét készítette el. A szervitáknak ebben az időben sok tudósuk volt, akik a bécsi és a prágai egyetemen tanítottak. Az Anton Erhard Martinelli

8 által tervezett Invalidusok palotája, amely 1716 és 1728 között készült el, Pest monumentális épülete lett négyezer fős befogadóképességgel a szervita atyák gondozásában. Az invalidus palota egy kórház és egy pompás templom is egyben, közepén egy fő- és négy mellékoltárral, mindez márványból.

9 Szent Annáról nevezett templomát 1725-1732-ben építették fel. A Mária-oszlopok felállítása a Szervita téren szintén a templomépítés idejére esett. Az 1726. évben a közveden szomszédságukban kellett végignézniük egy kovácsműhely felépültét. Ezért a szerzetesek elhatározták, hogy a tér tulajdonjogát megszerzik, és 50 forint készpénzt, valamint 4000 darab téglát ajánlottak fel, amit a városi tanács elfogadott, azzal a feltétellel, hog}' a tér beépítetlen marad, és egy szobrot kell rá felállíttatniuk. 1729. február 21-én már le is tették az alapkövet, már ugyanennek az esztendőnek az Űrnapjára, június 16-ára ott állt készen Szűz Mária szobra a kor ízlésének megfelelően oszlopra állítva. Ennél a szobornál zajlott le 1730. július 3-án az invalidusok zászlószentelése. 1738-ban a szervita közösséget konvenü rangra emelték, perjellel az élen, akik közül az első Krauscher Adalbert M. atya volt.

1

0 Az ausztriai-magyarországi rendtartomány főperjele ettől kezdve többnyire a pesti rendházban székelt. Itt őrizék a rendfőnökség iratait is. Az 1739. évi pestisjárvány idején tanúsított helytállás a rend tekintélyét nagyban megerősítette. A pestisjárvány híre már három évvel korábban elérte a várost, de a városi őrség megkettőzése és a megelőző intézkedések késleltetni tudták a járvány kitörését. A pesti magisztrátus és a helytartóság egyaránt határozott intézkedéseket léptetett életbe, így többek között berendeztek egy kórházat egy kórházvezetővel és négy betegápolóval. A járványt megállítani azonban nem sikerült, a kórházat hamarosan a pestises betegek annyira megtöltötték, hog}

7 még egy magánházat is bérbe kellett venni számukra. A kormányzat ekkor erélyesen fellépett, és eg}' orvost küldött Bécsből, Salliert, akit a városnak kellett megfizetni. Ugyanakkor egy lelkipásztorról is gondoskodni kellett a kórház számára. Erre önkéntesen jelentkezett a szervita Sarkander atya. Később Stanislaus atya is csatlakozott a betegápolókhoz. Június 11-én érkezett a hír, Sarkander atya elkapta a pestist. Ennek tudatában június 13án a klérus és a városi tanács a plébánosnál egy megbeszélést tartott, amelyen elhatározták az összes templom és kápolna bezárását, és a szentmisék tartását pedig a Szentháromságoszlopnál rendelték el; csak a szerviták számára engedték meg (mint már fent említettük), hogy az ő Mária oszlopuknál mondjanak misét. A járvány állandó növekedése mellett a szabadban tartott rendkívüli áhítatok száma nőtt, különösen a szerviták estében. Szeptemberben a pestis alábbhagyott, októberben pedig úgy tűnt meg is szűnt, erre Sarkander atya, aki szerencsés felgyógyulása után a lelkipásztorkodást a kórházban tovább 7 Uo. 19. 8 Martinelli, Anton Erhard építész (Bécs, 1684—Bécs, 1747. szeptember 15. előtt) Olasz származású osztrák építőmester, építész, korának egyik legtöbbet foglalkoztatott kivitelező mestere. 9 Emléklap, 1889. 14. 1

0 Uo. 15-16. 23