Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - FEKETE JÓZSEF: Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914-1919 között

Fekete József folytatta, október 19-én újra visszatért a kolostorba. Stanislaus atya, aki átvette a városban a pestisesek lelki gondozását, október 26-án pestisben elhunyt, és novemberben a járvány már újra olyan méreteket öltött, hogy a kórházat ismét ki kellett nyitni, a templomokat pedig be kellett zárni. Ezúttal a lelkipásztorkodást a kórházban Adalbert atya vette át, aki a magyar, német és szlovák nyelvben egyaránt járatos volt. 1740. március 19-én, a 253 áldozatot követelő pestis teljes megszűnte után, a várost legfelsőbb engedéllyel felszabadították a zárlat alól, egyúttal ugyanezen a napon a városi plébániatemplomban ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartott a szervita rend perjele a két a kórházban szolgálatot teljesített atya Sarkander és Adalbert segédletével, szentbeszéddel, nagymisével, tedeummal és körmenettel egybekötve.

1

1 A szabadságharc alatt a rend sokat tett a béke megőrzéséért. 1848. április 8-án a szerviták udvarában a nemzetőrség és a sorkatonaság tisztikara között rendeztek ismerkedési és barátkozási délutánt. Ezt aztán többször is megismételték.

1

2 Nagyon sokat szenvedett a konvent és a templom az 1849. május 9. és 12-én történt ágyúzások alkalmával. 1869. december 10-én a magyar földművelésügyi, ipari és kereskedelmi miniszter, Gorove István azt az ajánlatot tette a rendnek, hogy a kertjükből megfelelő árért engedjenek át egy 1000 négyszögöl kiterjedésű területet egy központi posta- és sürgönyhivatal építésére. A konvent készségesen elfogadta az indítványt, és így hajtották végre az átépítést 1872 és 1873 között Diescher József építész tervei alapján, aki a megbízást 1871-ben kapta. A központi posta építésével egy időben a szerviták új rendházának és templomának átépítése is megtörtént. Az építés szükségessé tette a templom és különösen a torony átalakítását is, így aztán a konvent nagy áldozatok árán hozzákezdett ehhez az átalakításhoz is, (ennek során a torony hat öllel lett magasabb) valamint a belső rész alapos felújításához is. 1914. július 28-án az Oszták—Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának és ezzel elkezdődött az első világháború. A szövetségi szerződések értelmében néhány nap alatt szinte egész Európa hadban állt. A szervita hadikórház az első világháború kitörése után kevesebb, mint három hónappal, 1914. szeptember 24-én nyitotta meg kapuit a sebesültek előtt. „A magyar házak akkori főnöke, Casari József atya a káptalan hozzájárulásával kiürítette a kolostor első emeletét és a tágas helyiségekben, főleg a gyönyörű, a bérház udvarára nyíló empire ebédlőben tökéletesen felszerelt hadikórházat rendezett be hősi katonáink részére. E hazafias intézményt a rend önköltségén tartotta fenn egészen a szomorú végű őszirózsás forradalomig. A népszerű főhercegi pár, József főherceg és Auguszta főhercegasszony gyakori látogatói voltak a kórháznak. Nemes példájukat a főrangú világ kimagasló tagjai is követték".

1

3 A vezető főorvos Dr. Balogh Dezső,

1

4 az alorvos Dr. Fejér Árpád volt. A vezető főápolónő: Fejér Ferencné (Jozefa) nővér, a helyettes főápolónő, Noseda Károlyné (Parola) nővér mellett a források szerint még 20 ápolónőt alkalmaztak.

1

5 1

1 Uo. 19-22. 1

2 URBÁN, 1981. 74. 1

3 WIMMER, 1943. 429-492. 1

4 Balogh Dezső (Zsombolya, 1868. július 13—

Bp., 1932. május 8.) orvos, magyar királyi egészségügyi tanácsos, székesfővárosi tűzoltó főorvos. Egészségügyi orvosi oklevelét 1894-ben szerezte Budapesten. A Szent Rókus kórházban működött, majd magángyakorlatot folytatott. 1911. június 11-én ismét a főváros szolgálatába lépett. 1924. március l-jén megválasztották a tűzoltóság főorvosává. Az egészségügyi tanácsosi címet 1929-ben szerezte. Forrás: GULYÁS, 1940. 90. 1

5 BFL XI1-3. 20. d. 102. cs. 141. 24