Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem jelölte meg, amit természetszerűleg a világon végigsöprő gazdasági válság csak tetézett.

12

8 A takarékos pénzgazdálkodás mellett kénytelenek voltak elbocsátásokat eszközölni, de ezek az intézkedések az intézmények helyzetét alapvetően nem rendítették meg. A stagnálás mellett a Klebelsberg által nyújtott külön támogatásoknak köszönhetően kisebb fejlesztéseket is végre tudtak hajtani. Elkészült az Országos Levéltár lépcsőházának belső díszítése, a Magyar Nemzeti Múzeum több helyiségének átalakítása (régi igazgatói lakás, könyvtári olvasóterem stb.), az Iparművészeti Múzeumban egy kazán üzembe állítása, a Tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetben az ott tanuló hallgatók számára egy lakóház. 1930-ban új épületbe költözött az Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtár, sok külföldi szakmunkát sikerült megszereznie, elsősorban csere útján az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központnak. A múzeumbarátok egyesületeinek (Magyar Nemzeti Múzeum Barátai Egyesület, Művészeti Múzeumok Barátai Egyesület) adományozásai révén számos nagy értékű műtárggyal gazdagodott mind a három múzeum. 1930-ban megnyitotta a Szépművészeti Múzeum a terrakotta gyűjteményéből készült kiállítást. Érzékelhető, hogy a gazdasági nehézségek ellenére e két év alatt is számos eredményt értek a Gyűjtemény egyetembe tartozó intézményeknél.

12

9 A jövővel kapcsolatban Végh megjegyezte, hogy meg kellene szüntetni a Gyűjteményegyetem ilyen nagy mértékű sokszínűséget. Miután több gyakorlati kutatásokkal foglalkozó intézet is bekerült a Gyűjteményegyetem kötelékébe, így azt a kiinduláskor felvázolt szándékot, miszerint a nagy közgyűjteményeket egyesítik egy önkormányzati testbe és ezzel elősegítik fejlődésüket, már veszélyeztetheti. Végh szerint „a természettudományi tanács létesítése már kilátásba helyezi a természettudományokkal, különösen a gyakorlati kutatásokkal foglalkozó intézmények önállósítását, szakszerű irányítását. Különválásukkal a Gyűjteményegyetemben központosított közgyűjtemények ismét egységesebben csoportosulhatnának a Tanácsban és a Tanács sokkal nagyobb szaktekintéllyel érvényesíthetné befolyását a tisztán muzeális ügyek irányításában úgy is, mint a magas kormány hivatott tanácsadója, de egyszersmind a törvény által reá ruházott önkormányzati hatáskörében is".

13

0 Végh sérelmezte, hogy a pénzügyminisztérium többször nem ismerte el a Gyűjteményegyetem vagyoni és pénzügyi önállóságát, és ennek orvoslását kérte a jelenlévő Klebelsberg elnöktől. Beszámolójának végén kérte Klebelsberget, hogy „a magas Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium és az О. M. Gyűjteményegyetem között fennállott szoros és közveden kapcsolatok, amelyek az intézmény létesülésének első éveiben annak oly nagy hasznára váltak, ismét feléledjenek és megerősüljenek. A szóbeliség minden hivatalos aktánál hatásosabban és gyorsabban informálhatja a kultuszminiszter urat, ki egyűttal mélyen tisztelt elnökünk is, az általa megteremtett Gyűjteményegyetem életéről és kívánalmairól".

13

1 Mindezek után tartotta meg Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója beköszöntő beszédét, indítva az új második ciklust az ügyvezető-alelnöki poszton, felvázolva az elkövetkezendő évek teendőit. Epilógus Klebelsberg nagy terve — a trianoni békével szétdarabolt, katasztrofális gazdasági viszonyokkal küzdő, a politikai konszolidáció útján meginduló országban az anyagi csőd szélén 12

8 GyE, 1931. 29. 12

9 Uo. 30. 13

0 Uo. 31. 13

1 Uo. 32. 43