Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Vöris Ge\a álló tudományos intézmények, közgyűjtemények helyzetének stabilizálása — sikerrel járt. Ekkor jelent meg a szervezett, tervszerűen irányított tudománypolitika, ami a korábban szétaprózódott intézményhálózat helyett „egy modern, szakszerűen kiépített és többnyire jól működő intézményrendszer kialakulását eredményezte".

13

2 A Gyűjteményegyetem kötelékében egyesített közgyűjtemények koncentrált állami finanszírozásával, sokszor a lehetőségek felett is, ismét beindult a tudományos élet motorja ezen intézményekben, de Klebelsberg tudta, hogy a kormányzati beavatkozás önmagában nem elegendő. Ezért mondta a Gyűjteményegyetem alakuló ülésének elnöki megnyitó beszédében: „Úgy érzem, hog)' az állam megtette a maga kötelességét. Most a társadalmon és a szakembereken a sor. Sokan panaszkodnak, hogy újabban túlságosan sok a gyűjtés, nagyon gyakoriak az adakozási felhívások. Való igaz! De elfelejtik, hogy a nemzeti szükség is nagy. Akkora, mint aminő a mohácsi vész óta még nem volt. Újra fel kell hát ébreszteni a nemzeti áldozatkészséget nagy közgyűjteményeink iránt. Szakembereink pedig az intézetekben olyan arányú és színvonalú munkásságot fejtsenek ki, mely kényszeríti a közelismerést."

13

3 Az ügyvezető alelnökök első ciklusának áttekintése után látható, hogy bár nehéz gazdasági helyzetben jött létre az Országos Magyar Gyűjteményegyetem, és a kezdeti lépések sem voltak zökkenőmentesek, ennek ellenére dinamikusan és jól indult el azon az úton, amelyen megálmodója, Klebelsberg indította el. Lehetőséget teremtett a nagy közgyűjtemények számára, hogy ne csak a túlélés szintjén vegetáljanak, hanem szakszerűen irányított önkormányzati testben egyesülve megindulhasson fejlődésük. Ezt a folyamatot a gazdasági válság csak lelassította. Ám Klebelsbergnek 1931-ben a kultusztárcától való megválása, majd 1932-ben történt halála a Gyűjteményegyetemnek új utat jelölt ki, amelyen a meghatározó személy mind a miniszteri székben, mind az elnöki poszton utóda, Hóman Bálint lett. Forrás- és irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források MOL К 726 К 636 Magyar Országos Levéltár (Bp.) Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltára. Egyetemek, főiskolák és tudományos intézetek (1919-1944) Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Levéltára. Magyar Nemzeti Múzeum. Tanácsi iratok 13

2 UJVÁRY, 1996. 35. 13

2 KLEBESBERG, 1990.150. 44