Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a anyagának egy részét sikerült a most kiépített harmadik emeleten elhelyezni. A révfülöpi biológiai intézetet új helyre Tihanyba költöztették át, és 1927-ben adták át a Balaton élővilágát kutató Magyar Királyi Biológiai Intézet épületét a kutatók számára.

12

1 Két új kupolával gyarapodott a Csillagvizsgáló Intézet, átalakításokat végeztek a Széchényi Könyvtárban (új állványok, korszerű olvasóterem), művészi alkotásokkal díszítették az intézmények belsejét, tatarozták a három múzeum épületét.

12

2 1927-ben került a Gyűjteményegyetem kötelékébe a Magyar Királyi Földrengés tani Laboratórium. A bécsi, a berlini és a római Collegium Hungaricumokat szintén még ugyanezen évben a XIII. törvénnyel a Gyűjteményegyetem Tanácsának hatósága alá helyezték. A tudósképzés szakszerű irányítására létrehozták az Ösztöndíjtanácsot, amely arra volt hívatva, hogy a kül- és belföldi ösztöndíjakra tegyen jelöléseket. Az Ösztöndíjtanács elnöke és alelnöke tagja lett a Gyűjteményegyetem Tanácsának.

12

3 Petrovics Hómanhoz hasonlóan egyik legsúlyosabb problémaként az intézmények finanszírozását látta. Úgy ítélte meg, hogy bár növekvő összegről van szó a költségvetés tervezetében, az mégis elmarad a kívánatostól.

12

4 Az anyagi nehézségek ellenére számos kiállítást sikerült rendezni, amelyek a gyűjtemények gyarapodását mutatták be. Az 1927-ben megnyílt Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának új helyiségében láthatta az érdeklődő közönség az utóbbi tíz év szerzeményeit. 1928-ban adta át Klebelsberg az Andrássy úti régi Műcsarnokban a Szépművészeti Múzeum új magyar képtárát.

12

5 1927-ben Klebelsberg le akart mondani az 1922. évi XIX. törvény által rá ruházott elnöki tisztségről. Döntését azzal indokolta, hogy befejezettnek tekintette a Gyűjteményegyetem megszervezését. Azonban a Tanács kérése és jelölése alapján a minisztertanács továbbra is Klebelsberget kérte fel az elnöki tisztség betöltésére.

12

6 Petrovics 1929 elején adta át alelnöki székét Végh Gyulának. Az első ciklus vége Az első ciklus utolsó ügyvezető alelnöke az Iparművészeti Múzeum főigazgatója Végh Gyula volt. A Gyűjteményegyetem Tanácsának 1929. január 8-án a Magyar Tudományos Akadémián tartott teljes ülésén tartotta meg alelnöki beköszöntő beszédét Végh. Ebben kijelentette, hogy a már folyamatban lévő beruházások csak akkor valósulhatnak meg, ha a költségvetésben megfelelő nagyságú összeget kapnak.

12

7 A pénzügyi nehézségek végigkísérték a Gyűjteményegyetem életét. Sőt, amikor 1931. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémián megtartották a Gyűjteményegyetem Tanácsának teljes második ciklust kezdő ülését, Végh Gyula beszámoló beszédében legjelentősebb problémaként újfent a pénzügyi nehézségeket 12

1 MAGYARY, 1927. 407. 12

2 GjE, 1927-28. 6. 12

3 1927. évi XIII. törvény a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról. A törvény értelmében az Ösztöndíjtanács tagja lett a Gyűjteményegyetem négy nagy közgyűjteményének főigazgatója, valamint a Gyűjteményegyetem Tanácsa által kiküldött két tag. 12

4 GyE, 1927-28. 9. ,2

5 Uo. 10. ,2

6 Uo. 10. ,2

7Uo. 15-16. 42