Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem Azonban nemcsak építkezések, költözések jellemezték ezt a két évet, hanem szervezeti bővülés is történt. Ekkoriban került a Gyűjteményegyetem Tanácsa irányítása alá a berlini Collegium Hungaricum és az Országos Pedagógiai Könyvtár.

11

6 1925-ben kezdte meg működését Révfülöpön az a Balaton Biológiai Állomás, amelynek létrehozásában Csiki Ernő és Hankó Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatójának és a tár őrének elévülheteden érdemei voltak. Ez az állomás indította Klebelsberget később arra, hogy egy nagyobb szabású biológiai intézetet alapítson a Balaton partján a limnológiai kutatások céljából.

11

7 A sikerek mellett nehézségekkel is szembe kellett néznie az alelnöknek. Hóman az 1927. január 8-án tartott kétéves ügyvezető alelnöki tevékenységéről szóló beszámolójában szomorúan állapította meg, hogy a törvényi rendelkezések hiányában „az ország területén boldog-boldogtalan kutathat kincsek és régészeti emlékek után s bár a közigazgatási hatóságok újabban fokozott védelemben részesítik érdekeinket, régészeti anyagunk igen értékes része kerül kalmár kézre, nem egyszer külföldi kereskedők kezére".

11

8 A szegénysorban élő lakosság a megélhetés reményében gyakran maga kínálta fel eladásra értéktárgyait, ereklyéit kereskedőknek, néha egész gyűjteményeket anélkül, hogy bármelyik múzeum vezetője azt megmenthette volna az utókor számára. Azonban a legtöbb gondot továbbra is a pénzhiány okozta. Keserű szavakkal fogalmazta ezt meg Hóman a beszámolójában: „a pénzviszonyok változásával az 1923. és 1924. év folyamán ismét a békebudget 10%-ára sorvadt költségvetésünk keretében nem tudtunk fedezetet találni legelemibb közigazgatási szükségleteinkre, nem is szólva a gyűjtemények gyarapításának hiú reményéről".

11

9 1925 januárjában a fűtéshiány miatt kénytelenek voltak bezárni a múzeumokat, sőt még az ott dolgozókat is haza kellett küldeniük az intézmények vezetőinek. A három nagy múzeumnak (Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum) az 1927—1928. évi költségvetési tervezetben az 1913. évi összeg csak mintegy tizedét irányozták elő. Ezen nehéz helyzetben a költségvetésen kívüli más források után kellett nézni. Klebelsberg hitelekből nyújtott fedezetet épületek és műtárgyak vásárlásához. A múzeumokban külföldi mintára bevezették a belépődíjak rendszerét, különböző adományok gyűjtésével, egyesületi tagdíjak szedésével próbálták a nehéz pénzügyi helyzetet enyhíteni. Adományként kapta Nemes Marcelltól a Szépművészeti Múzeum Mányoki Ádám Rákóczi-portréját, Mussolini közbenjárására a Modenái Könyvtártól a Magyar Nemzeti Múzeum két Corvinát. A nehéz feltételek mellett is a közgyűjteménynek személyzete gyűjteményeket rendezett át és több kiállítást is készített a nagyközönség számára.

12

0 A művészettörténész alelnök 1927. január l-jén Petrovics Elek, az Országos Szépművészeti Múzeum főigazgatója vette át Hóman Bálinttól az ügyvezető alelnöki tisztséget. Petrovics elődjéhez hasonlóan programjában az egyik legfontosabb célnak az egyes gyűjtemények megfelelő körülmények közötti elhelyezését tartotta. Bár csak kis mértékben járt sikerrel, mégis, a Nemzeti Múzeum állattári 11

6 HÓMAN, 1938. 445. 11

7 MAGYARY, 1927. 405. 1,

8 HÓMAN, 1938. 446. 11

9 Uo. 448. 120 UO

é 450—452. 41