Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem egyszer üléseztek, az elsőt 1922. november 25-én tartották.

6

2 Az igazgatótanácsi ülés jegyzőkönyvét mindig felterjesztették jóváhagyás végett a kultuszminiszterhez. Konkrét, csak egyes közgyűjteményeket érintő ügyeket szaktanácsokban vitattak meg, így a tagjait is ennek értelmében állították össze (elnök, két közgyűjteményi főtisztviselő és két egyetemi tanár vagy műértő). így pl. a Magyar Nemzeti Múzeum állattári, növénytári, ásványtári és néprajzi szaktanácsi ülésén döntöttek a már korábban említett, gróf Zichy Rafaelné által felvetett Sárrét-kutatás megindításában a teendőkről.

6

3 A Tanács teljes ülése és az igazgatótanács elé kerülő ügyeket a Gyűjteményegyetem keretébe tartozó négy nagy közgyűjtemény főigazgatójából és az Akadémia főtitkárából álló főigazgatói értekezlet készítette elő, a ténylegesen közigazgatási napi ügyek kivételével. A teljes ülés, az igazgatótanács és a szaktanács szótöbbséggel hozta határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnököt illette meg a döntés joga. Az igazgatótanácsi és a szaktanácsi részvételért ülésenként — a műértők kivételével — 500 korona tiszteletdíjat kaptak a tanácstagok, ennek fele járt „a jegyzőkönyvet vezető és az apróbb folyó elóadmányokat ellátó" titkároknak vagy az alelnöki hivatal egyéb e funkciót betöltő tisztviselőjének.

6

4 Az elnök számára nem járt tiszteletdíj. A Tanács vezetője a kultuszminiszter jelölése alapján az általa öt évre kinevezett elnök volt, akit más elfoglaltsága idején az ügyvezető alelnök helyettesített. Az elnök feladata volt összehívni és vezetni a teljes ülést, az igazgatótanácsot és a szaktanácsot, ő gondoskodott az ezek elé kerülő ügyek előadásának előkészítéséről. Az alelnöki tisztet kétévente váltakozva a törvény (1) §-ában megállapított sorrendjében az intézmények első tisztviselői töltötték be.

65 Az Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát nem illette meg az alelnöki tisztség. A Tanács hatásköre A Tanács hatáskörét a törvény (3) §-a és a szervezeti, ügyviteli és fegyelmi szabályzat II. része szabályozta. A Gyűjteményegyetemet, mint jogi személyiséget a Tanács az igazgatótanács által képviselte bármilyen felmerülő jogi ügyben. A bíróságok és a közigazgatási hatóságok előtti jogügyletekben, a Gyűjteményegyetem nevében a közalapítványi királyi ügyigazgatóság járt el. A Tanácsot fegyelmi jogkör illette meg a Gyűjteményegyetem szervezetébe tartozó intézmények alkalmazottainak ügyében, amelyről a szabályrendelet IV. része rendelkezett. A Tanácsnak joga volt saját, illetve a Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó közgyűjtemények számára szabályrendeletet alkotni, panaszjoggal élhetett a magyar állammal szembeni vitás kérdésben a Közigazgatási Bíróság felé, felügyeleti jogot gyakorolt az önkormányzati testhez tartozó intézményiek felett, amelyek belső életébe nem avatkozhatott be. A Tanácsnak jelölési joga volt saját meghívott tagjai, illetve az elnök személye tekintetében, a tudományos tisztviselői kar munkáját az azokról készült éves beszámolók alapján véleményezhette, és adott esetben munkaköri alkalmatlanságot is megállapíthatott. Az összeférhetetlenség ki6

2 MOL К 726. 1922-24. 1. cs. 6

3 MOL К 726. 1923-266. 2. cs. 6

4 MOL К 726. 1923-4. 1. cs.. Е részvételi díjat 1923. szeptember l-jétől Klebelsberg a tízszeresére emelte fel. MOL К 726.1923-597. 2. cs. 6

5 Elsőként az Országos Levéltár, másodikként a Magyar Nemzeti Múzeum, harmadikként a Szépművészeti Múzeum és végül negyedikként az Iparművészeti Múzeum főigazgatója töltötte be az alelnöki tisztséget. 31