Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

VÖRÖS GÉZA KLEBELSBERG KUNO ÉS AZ ORSZÁGOS MAGYAR GYŰJTEMÉNYEGYETEM

1 Bevezetés „Szeretném a köztudatba belevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság." — mondta Klebelsberg Kuno kultuszminiszter 1925. február 20-án a nemzetgyűlésben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetési vitájában.

2 A trianoni békediktátummal Magyarország visszanyerte évszázadokkal korábban elvesztett függedenségét, de úgy, ahogy azt senki nem tudta és nem is akarta elfogadni. Az ország elvesztette területének több mint 67%-át, lakosságának mintegy 41%-a szomszédos országokhoz került, amelyből 3 227 000 magyar nemzetiségű volt. A békeszerződés megváltoztatásának, revíziójának gondolata mindenki szeme előtt ott lebegett, és ezt csak erősítette a külföldről Magyarországra menekülők tömege. A politikai elit azonban belátta, hogy a revízió csak békés úton mehet végbe, aminek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a politikai rendszer konszolidációja.

3 Ennek véghezvitele az 1921 és 1931 között a miniszterelnöki tisztet betöltő gróf Bethlen István nevéhez fűződik. Bethlen tízéves kormányfői időszaka alatt, a végrehajtó hatalomnak leghosszabb időn keresztül volt tagja, először a belügyi tárca irányítójaként, majd vallás- és közoktatásügyi miniszterként gróf Klebelsberg Kuno, akinek kultúrpolitikai és tudománypolitikai tevékenysége nagymértékben hozzájárult a rendszer megszilárdulásához. Klebelsberg a kultúrfölénykoncepciójának megvalósításával kívánta biztosítani a Kárpát-medencében Magyarország vezető szerepét a környező országok felett.

4 „Magasztos célokat kell tehát a nemzet elé állítani —, magasztosakat, de kivihetőket. Én a magam körében látok egy ilyet: azt, hogy Magyarországot Európa e részében kimagaslóan a legműveltebb állammá tegyük" — írta Új célok felé c. cikkében Klebelsberg.

5 Ennek elérése érdekében próbálta fejleszteni, modernizálni az ország művelődési intézményrendszerét. Klebelsberg tudománypolitikája „Kis nemzeteknél aránylag keveset bízhatunk csak az egyéni iniciatívára és a társadalmi erőkre; az új tudományos nemzedéket tervszerűleg és organizatorikus úton kell biztosíta1 Köszönöm Erdélyi Andreának a tanulmány készítésében nyújtott segítségét. 2 Nff. N. 1925. február 20. (XXX. köt.) 155. 3 ROMSICS, 1982. 145-225. 4 GERGELY-PRITZ, 1998. 740.; ROMSICS, 1991. 115. 5 PN, 1926. december 19. Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. sz. 21-50.