Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a nunk."

6 Klebelsberg tudománypolitikájának két vezérszava volt: tervszerűség és szakszerűség. Tudománypolitikai elképzeléseit a Magyar Történelmi Társulat éves közgyűléseit megnyitó elnöki beszédeiben fogalmazta meg, de terveinek tényleges kivitelezéséhez csak kultuszminiszterré történt kinevezését követően lett lehetősége. A kultuszminiszter tudománymodernizációs politikáját az állam fokozott szerepvállalásával és a tudományos intézményekre fordított kiadások növelésével kívánta megvalósítani.

7 Klebelsberg szerint „a magas műveltség, a tudomány, az irodalom és a művészet nem mezei virág, hanem üvegházi növény, amely csak akkor virul, ha tisztes megélhetésnek magasabb hőmérséklete veszi körül, és nem hervasztja el a szegénység, a nyomor dermesztő fagya".

8 A revízió megvalósítására kidolgozott klebelsbergi kultúrfölény-gondolat szerint a kényszerű nemzetközi izolációjából az ország a „magas kultúra művelésével", Magyary Zoltán

9 kategóriáját használva a „magyar tudományok nagyüzemi megteremtésével" képes csak a kitörni. Klebelsberget tudománypolitikai koncepciójának kidolgozásában külföldi példák inspirálták. Elsősorban a német tudománypolitika vezetésének központilag megteremtett és irányított elképzelései hatottak rá (Carl Heinrich Becker, Friedrich Schmidt-Ott), akiknek sikerült az első világháború utáni politikai és gazdasági nehézségekkel küzdő Németországban a tudományos életet újraindítani.

1

0 A tudományos intézmények fenntartásában és fejlesztésében Klebelsberg szerint az államnak fokozottan részt kell vennie, hogy a különböző tudományágak fejlődését és finanszírozását a lehetőségekhez képest a legjobban elláthassa. De ugyanakkor mindez nem indokolhat egy direkt államosító tevékenységet. Ezért igyekezett — sokszor saját kultuszminiszteri hatáskörét is csorbítva — a magyar tudományos intézményrendszer szervezeteiben érvényre juttatni az önkormányzatiság elvét az állammal szemben.

1

1 Klebelsberg a tudományos intézményrendszerek irányításában az önkormányzatiság eszméjét kívánta megvalósítani. Ebben egyrészt a magyar megyerendszer tapasztalatai vezették, másrészt hogy látta „az amerikai Rockefeller nem maga intézi alapítványainak nehéz, világraszóló ügyeit, hanem egy szakemberekből álló kollégiumot létesített erre a célra".

1

2 Tudománypolitikai programjának végrehajtásában igyekezett mindig parlamenti felhatalmazásra támaszkodni, tervezeteit törvényi formulába önteni, és azok segítségével megvalósítani. Klebelsberg három fajtáját különböztette meg a tudományos intézményeknek: a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a közgyűjtemények.

13 Kultuszminiszterré történt kinevezését követően munkásságának kezdő lépései a nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről szóló 1922. évi XIX., illetve a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló 1923. évi I. törvények voltak. Az elsővel a belügyminisztériumtól a kultusztárcához került nagy nemzeti közgyűjteményeinket, az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Szépművészeti Múzeumot, az Országos Iparművészeti Múzeumot s bizonyos feltételekkel a Pázmány Péter 6 KLEBELSBERG, 1927. 222. 7 UJVÁRY, 1996. 25. 8 KLEBELSBERG, 1929.105. 9 Magyary Zoltán (1888—1945) jogász, egyetemi tanár, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tudománypolitikai ügyosztályának a vezetője. 1930-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Közigazgatási Tanszékének vezetője, valamint az általa alapított Magyar Közigazgatástudományi Intézet igazgatója volt. 1

0 UJVÁRY, 1996. 38-43. 1

1 „A tudomány birodalmában nem lehet bürokráciával dolgozni, ha nem a szabad önkormányzat van a helyén." KLEBELSBERG, 1931.100. 1

2 Ngy. N.. 1922. augusztus 17. (III. köt.) 328. 1

3 Uo. 326. 22