Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon

Cselenkó Borbála előbb meg szerezni", hogy azután az egyházmegye kormányzójaként ő mielőbb intézkedhessen.

4

5 Lunkányi — a sárhidaiak késlekedése miatt — csak 1821 októberére gyűjtötte össze és küldte be a veszprémi püspökségre a baki plébánia felállításához szükséges javadalmazási ajánlásokat és nyilatkozatokat az uraságtól, valamint a baki, a tüttösi és a sárhidai hívektől.

46 Ezekben a nyilatkozatokban az említett hívek — miután a csatári, illetve tárnoki plébániának teljesített szolgáltatásait és stóladíjait összeírták — ígéretet tettek arra, hogy mindezeket a járandóságokat majd új plébánosuk számára is teljesítik. Ehhez jöttek még az uraság által ajánlott juttatások. 4

7 Látható, hog}' jó szándékban nem volt hiány: mind a szombathelyi, mind a veszprémi püspök, majd utóbbi halála után a veszprémi káptalani helynök támogatta Széchenyi kezdeményezését. Somogy püspök kész volt Tüttös falut a nemes cél érdekében a veszprémi püspökségnek átengedni, Széchenyi pedig hajlandó lett volna a plébános megfelelő eltartását biztosítani. Ráadásul úgy tűnik, hog}' a helytartótanácsi engedély megszerzése sem volt kétséges. 1821. november 24-én a veszprémi káptalani helynök a plébánia felállítása körüli lehetőségekkel és nehézségekkel kapcsolatban ugyanis ezt írta Lunkányinak: „ami annak fel állétása helyben hagyását a felsőbb helyeken illeti, ez kéttséget nem szenved, aminek utána még 1788^ esztendőben, ismét 1804

Ь

ш, a plébániák közönséges regulatiója alkalmatosságakor

4

8, Bakkon helybéli lelki Pásztor javaltatott, és javallása legfelsőbb helyen is a N. M. Helytartó Tanáts által elfogadtatott, hogy ezen pontra nézve egyedül tsak felálléttatásának jelentése kívántatnék a N. M. Helytartó Tanátsnak."

4

9 A plébániaalapítás mégsem történt meg. Források hiányában a miérteket csak találgatni lehet. 1822 és 1824 között ugyanis ezzel az üggyel kapcsolatban hallgatnak a források. Valószínűleg jelentősen akadályozta a terv megvalósítását, hogy időközben mind a két támogató főpásztor, a veszprémi püspök (1821) és Somogy Lipót szombathelyi püspök is (1822) meghalt, az egyházmegyék pedig egy időre kamarai irányítás alá kerültek. Elképzelhető, hog}' a kamarai irányítás alatt működő helynökök (talán csak Hornyik Jánost kivéve) nem érezték annyira magukénak püspök elődjük kezdeményezést, és a kamarai felügyelet miatt a mozgásterük a döntések terén is jelentősen beszűkülhetett. De a plébánia alapítása körüli szövevényes jogi, gazdasági viszonyok sem kedvezhettek egy új plébánia felállításának. Hiszen annak megfelelő javadalmazása, a régi plébánosok kieső jövedelmének pódása előfeltétele volt a plébániaalapításnak. így tehát míg a felsőbb jóváhagyás feltehetően nem okozott volna problémát, addig nem kis nehézséget jelentett, hogy a kinevezendő baki plébános a megajánlott jövedelmeknek a birtokába léphessen, mivel „még tsak reményletni sem lehetne, hogy akár a csatári, akár a tárnoki plébános ebbéli jövedelmeitül elállana". Ráadásul, az ilyen esetekben „nem azon szám szerént, amennyire a régi plébánosok jövedelmeik tsorbulását szenvedik szoktak a F. M. Helytartó Tanáts által a Religionális Tárbúi a pótiások rendeltetni, hanem tsak amennyire ilyetén szakadások által a régi plébánosoknak rendes congruája

50 hijányosságot szenvedne, az szerént szokott pótlások adattatni, és így még most helye sints akár a bakki, és sárhidai, akár a tüttösi jövedelmek meg térítésének: midőn ezeket változások 4

5 VÉL Act. par. XXXVin/71. 4

6 VÉL Act. par. XXXVHI/73. 4

7 Uo. 4

8 Regulatiója alkalmatosságakor = szabályozása alkalmával. 4

9 VÉL Act. par. XXXVIII/73. 5

0 Congruája = kongruája. 14