Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon

Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaalapítási kísérlete a Zala megyei Bakon esetéig sértetlenül bírhattják, és tsak ekkor

5

1 lehet a Religionális Fundusból meg térítéseket kérni, amennyiben vagy csatári, vagy tárnoki el vesztésekkel az ő normális congruájának fogyatkozását szenvednék." Ezenkívül a baki plébánosnak — amennyiben birtokba is vehetné ezeket a jövedelmeket, és ehhez még az uraság által megajánlott javadalmak is hozzájönnének — még akkor is kisebb lesz a jövedelme, minthogy abból megélhetne. Főleg, hogy ha a telkeinek nagyobb részét is magának kell megművelnie, és „tulajdon alkalmatosságán'^ azaz saját lovával kell a filiáiba járnia. így bevétele alig teszi ki a felét is a normális kongruának.

5

2 A legvalószínűbb oka tehát a baki plébániaalapítás sikertelenségének az űj plébániának az uraság részéről való elégtelen javadalmazása lehetett. Ezt támasztja alá az idézett levél folytatása is, amelyben a káptalani helynök egyértelműen felszólítja Széchenyit, hogy az alapítandó plébániát méltóbban javadalmazza, úgy hogy a dotáció „legalább a rendes congruát fel érje".

5

3 Amíg ugyanis a plébánia bőkezűbb javadalmazása nem történik meg, addig „de erectione [...] novae parochiae sermo esse non poterit". Azaz: az új plébánia felállításáról szó sem lehet!

5

4 „Meg kötve találom kezeimet fel állétása eszközlésében, előre látva a dolog foganadanságát." — írja a helynök. Ám ha „oly ki nyilatkoztatását fogom venni Eő Méltóságának, mellyen meg állapodni lehessen, tüstént meg teszem én is e helyen szükséges lépéseimet. Valamint a helységeknek a plébánia és templom fel építésében minden kézi és fuvarbeü munkák meg tételében tartozó köteleztetéseket is végre hajtom".

5

5 Hornyik János szigorú hangvételű levelét követően csak 1822 májusában hallunk újra az ügyről, amikor a csatári plébános a helynöknek írt levelében arról számol be, hogy Széchenyi a plébániaalapítást két éven belül végre akarja hajtani, bármi módon is akadályozzák azt. A plébániaalapítás terve tehát ekkor még napirenden volt a grófnál.

5

6 1822. június 7-én meghalt Hornyik János is. Ezt követően a plébániaalapítás ügye — valószínűleg, mivel az említett javadalmazást illetően a gróf és a püspökség között addig nem született kielégítő dotációs egyezség, az új helynök pedig már nem támogatta olyan készségesen az ügyet, mint elődje — egyszerűen „elfelejtődött". A baki plébániát végül csak több mint egy évszázad múlva, 1945-ben alapították újra. Ha plébániát nem is sikerült alapítani, a 700 fő befogadó képességű templom mégis elkészült. Az új templom a csatári plébánia legnagyobb temploma lett. Építésének körülményeiről keveset tudunk. A plébániaalapítás körüli levelezésekből világosan kiderül, hogy az elképzelés 1819-ben már bizonyosan megszületett. A terv megálmodójának, Széchényi Ferencnek halála után azonban — a plébániaalapításhoz hasonlóan — a templomépítés tervének megvalósítása is lelassult, sőt időről-időre abbamaradt. Az építést előkészítő munkálatok, a szükséges anyagok odahordása csak 1822 tavaszán történt meg. Valószínű, hogy ezt követően — talán 1822 májusában vagy júniusában — a konkrét kőműves munkák is elkezdődtek. Ezt támasztja alá a csatári plébános Hornyik János helynöknek írt fent említett levele is, amelyben azt írja, hogy az uradalom sürgeti, hogy a bakiak ne csak a templomépítéshez szükséges fát szállítsák az építkezéshez, hanem minden szükséges dolgot, hogy a kőművesek a munkájukat már május 6-án el tudják kezdeni. Ezen túl kérte a helynököt, 5

1 Ti. ha az említett jövedelmeket már a baki plébános bírja. 5

2 Uo. 5

3 VÉL Act. par. XXXVIII/73. 5

4 VÉL Prot. Exhib. 6. köt. 1821. no. 558. 5

5 VÉL Act. par. XXXVIII/73. 5

6 VÉL Act. par. XXXV1II/74. 15