Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között
Л gödöllői koronauradalom igazgatása a két világhábortí között részt igazolást nyert, de az építészeti intézőnek az egyes ügyekben való szerepe, működése és eljárása fegyelmi vétség megállapítására nem alkalmas. Kifogás alá eshetik, hog}' állatállománya a megengedettnél magasabb, de az egyenlő elbánás elve alapján ez — úgy látszik — más tisztviselőknél is kifogásolható." Zolnay jelentését a minisztérium elfogadta, vagyis az ügyet fegyelmi eljárás nélkül zárta le, és egyidejűleg megtiltotta, hogy Hack Endre hatóság előtti rágalmazás és becsületsértés miatt Kováts Gézát feljelentse, mivel „nem tartom a szolgálat érdekével összeegyeztethetőnek, hogy hasonló ügyek a nyilvánosság előtt tárgyaltassanak." (Hackot 1933-ban helyezték Gödöllőre, Kovátsot pedig a minisztériumba.) A történet másik szereplője, Kósa Zoltán 1930-ban került a koronauradalom kerepesi intézőségébe (ugyanabból a bábolnai kerületből, ahol Hack dolgozott), és a minisztérium felszólítására készítette el utólagos jelentését: Bábolnán tavaszi zabból „50 q többletem volt. Ezt a mennyiséget elcseréltem a farkaskúti kerülettel azonos mennyiségű árpáért, amit a vendéglősnek adtam el, és az árából szereztem be a kerület számára a legfontosabbakat." (A többlet abból származott, hogy a mázsálásnál zsákonként „egy kilogrammot vontunk le, holott egy zsák súlya csupán 0,45 kiló volt.") A minisztérium ezúttal az esedeges fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot sem tartotta fontosnak, Kósát viszont az állami birtokok számviteli rendjével ellentétes eljárásáért, amely „minden meggyanúsításnak tág teret nyújt, és igen alkalmas, hogy a tisztviselők tekintélyét a cselédség szemében is aláássa" megintette. 5 7 Közvetve jutott szerephez a koronauradalom vitéz Ady János kompolti főintéző ügyében. A Heves megyei állami birtok volt magtárosa 1934-ben panaszolta be az ügyosztálynak Adyt szabálytalan vételezések és elszámolások, egyéni haszonszerzés miatt, valamint mert a „búzalopás nem csendőr által lett nyomozva, és azt az intéző úr elsimította." A minisztérium Kakasy Ödön gödöllői jószágfelügyelőt, az isaszegi kerület vezetőjét bízta meg az eset „bizalmas és tapintatos" kivizsgálásával, aki eredményét röviden összegezte: a feljelentésben emelt vádak általánosságban alaptalanok, mindössze annyit lehet szabálytalannak tekinteni, hogy a saját háztartásának végzett daráitatás ellenértékét, valamint a baromfikerítés és a tengerigóré készítéséhez igénybe vett szegődményes napszámokat nem számolta el, a tiszti kocsisnak rétpódékot engedélyezett — és ehhez előzetes engedélyt nem kért. Tekintettel azonban arra, hogy Ady János csupán „szerződéses viszonyban van a kincstárral, és nem volt tájékoztatva az állami számvitelről, az emh'tett szabálytalanságokat nem rosszhiszeműen követte el." 5 8 Nem lepődhetünk meg ezeken az eseményeken. Az anyagkészletek és a munkaerő saját célú felhasználásáról, a természetbeni járadékok: a kertek vagy a legelők megnöveléséről (ezáltal a saját és az uradalmi gazdaság határainak elmosódásáról), a beosztottaknak, tiszti kocsisoknak juttatott, a patrónus—kliens kapcsolatokat erősítő javadalmakról több — különböző történeti korszakokat feldolgozó — uradalomtörténeti munka tudósított már, és előfordult ez a gödöllői birtok múltjában is. 5 9 Példáinkat a két világháború közötti állami ellenőrzés és a büntetés illusztrálására mutattuk be. Erre a központi hatalom, a társadalom és a nyilvánosság kizárásával formált jogot: „nem megengedett, hogy a hivatalos eljáráson kívül, társadalmi téren is folytatással legyen" — fogalmazta meg az ügyosztály a Hack Endre elleni vizsgálatban, 6 0 ami a tisztviselők szemé5 7 MOL К 184. 5465. cs. 5. tét. 36 756/1933. 5 8 A vizsgálatot végző Kakasy Ödönt röviddel ezután a kompolti uradalom élére nevezték ki. MOL К 184. 4131. cs. 5. tét. 47 771/1934. 5 9 W ELLMANN , 1933. 117-118.; PARKAS, 2002b. 488-489. 6 0 MOL К 184. 5465. cs. 5. tét. 36 756/1933. 41
