Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Csíki Tamás lyes autonómiájának teljes korlátozását jelentette. Ezzel összefügg, hogy a különböző mulasztások számviteli—igazgatási fegyelemsértésnek minősültek (az eljárásokban nincs szó lopásról, sikkasztásról vagy korrupcióról), és a szankcionálás érvei között sem az állami javak védelme, hanem — ami úgy tűnik ennél fontosabb volt — a tisztviselői kar tekintélyének megőrzése fogalmazódik meg. Az ügyek kivizsgálását, amihez vétségek egész sora volt szükséges, és a fegyelmezést nem az egységes norma- vagy szokásrend, hanem a személyes kapcsolatok határozták meg. Az előbbit más birtokok gazdatisztjei végezték, akik belső szolidaritás jegyében jártak el. Fegyelmi eljárást általában nem kezdeményeztek, Kakasy Ödön szerint a kompolti intéző a szabálytalanságokat „nem rosszhiszeműen" követte el, vagy Hack Endre megengedettnél magasabb állatállománya a többi gazdatiszt hasonló gyakorlatával legalizálódott. A vizsgálatok lezárása után az érintetteket más állami birtokokra helyezték, ami a tisztviselők cirkulációjának szélesebb folyamatába illeszkedett, és véleményünk szerint a mikrohatalmi kapcsolatok (a lokális koalíciók) megerősödését akadályozta. Amennyiben pedig büntetésre került sor, az egész állomány figyelmeztetésére szolgált. Kósa Zoltán megintését az ügyosztály valamennyi állami uradalommal tudatta: „A tisztviselői kart — megfelelő bizalmas alakban — miheztartásul való közlés végett tájékoztatom, hogy nevezett tisztviselőt megdorgáltam."

6

1 Ám az ellenőrzés és a fegyelmezés informalitáson alapuló, diszkrét, az állami tisztviselők presztízsét és rátermettségét nem csupán kifelé reprezentáló, de az uradalmak belső világában, az egymás közötti kapcsolatokban is megóvni kívánó gyakorlatát legszemléletesebben talán Mayer János földművelésügyi miniszter Czitó Győzőnek 1926-ban írt levele fejezi ki: „Rá kell mutatnom arra, hogy a tisztikar néhány tagja úgy a múltban, mint a jelenben nem fejt ki munkálkodásában olyan buzgalmat és ügyszeretet, hogy elismerésre méltó lenne. A koronauradalom azon két tisztviselőjét, akik szolgálatukat felette csekély szorgalommal és ügyszeretettel végezték, megnevezni nem kívánom, ám amennyiben jövőbeli szolgálatukat fokozottabb utánjárással nem teljesítenék, kénytelen lennék őket név szerint is megnevezni. A jelentésében foglaltak előttem úgyis ismeretesek."

6

2 4. Az igazgatás informális szervezete — személyes kapcsolatok Ebben a fejezetben a birtokigazgatás még egy tényezőjét: a tisztviselők közötti személyes (vagy informális) kapcsolatokat vesszük szemügyre. Erre a modern igazgatási szervezetek és a hatalom működésének kutatói egyaránt felhívták a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a törvények, az intézmények és az azok működésére vonatkozó normák, azaz a „közvedenül adott jelenségek előtt meg kell vizsgálnunk az apparátusok belsejében szövődő hatalmi kapcsolatokat és stratégiákat."

6

3 Módszeres és teljes, valamennyi szereplőt érintő hálózatelemzést a rendelkezésre álló források nem tesznek lehetővé, ezek ráadásul (minisztériumi utasítások, feljegyzések és jelentések) a feltételezett személyes kapcsolatokat legtöbbször elfedik, illetve bürokratikus nyelvi-kommunikációs rendszerben jelenítik meg. Ezért néhány példával próbáljuk az igaz6

1 Uo. 6

2 MOL К 184. 2906. es. 5. tét. 51 133/1926. 6

3 ABÉLÉS, 2007. 116. 42