Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Kommentárok két nyugtához. Ujabb adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Ujabb adalékok Jász-Nagy kun-Szolnok vármegye székházának megépítéséhez járdákkal körbevéve, a törvényhatóság működését szolgáló udvari melléképületekkel ellátva biztosítja a törvényhatóság közgyűlésének és hivatalainak hosszú távú működését.

6 A kiírás alapján a megépülő főépületben kapna helyet a közgyűlés és a megyei törvényhatóság hivatala, összesen 668 négyszögöl alapterületen. Az elvárások szerint az emeletre kétoldali feljárást biztosító, trieszti fehér mészkőből épített főlépcsőház vezetne fel, oldalról pedig csigalépcsők biztosítanák a feljutást a közgyűlési teremhez, illetve a fő- és alispáni hivatalokhoz. Az emeleti részen kapna helyet a megyei közgyűlés karzatos, 500 főt befogadni képes, 60 négyszögöles nagyterme és kistermei, a főispáni, alispáni, a jegyzői hivatal irodái, a hozzá kapcsolódó lakások, valamint a megyevezetés hivatalos ügyeinek irodái. A kiírási feltételek szerint a Szolnokon általában csak kevesebb időt töltő főispán számára 32 négyszögöles, míg a megyei közigazgatás kulcsfigurájának számító alispán részére a hivatalos helyiséggel és lakással együtt közel 120 négyszögöles épületrészt kívántak kialakítani. A megyeházi épület földszintjén kerülnének elhelyezésre a közigazgatási hivatalok, a számvevőszék, a vármegyei pénztárnok, az árvaszék, a 40 négyszögöles területtel rendelkező vármegyei levéltár, az iktató, a megyei mérnöki irodák, az ügyészség, a megyei orvos, az adóhivatal, a tanfelügyelőség, valamint a portás, a várnagy és a hajdúk szobái, illetve a börtön. A tervpályázat kiírói tekintettel voltak a modern tűzvédelmi, illetve kényelmi—higiénés szempontokra is, ezért meghatározták, hogy az épületnek zárt folyosókkal, tűzmentes burkolattal, cserépkályhákkal, a padláson elhelyezett vízmedencéből táplált, átfolyó vízzel dsztítható zárt árnyékszékekkel is rendelkeznie kell. Az épület Tisza felé eső belső részét a pályázók terveiben parkosított, csatornázott, kúttal, emésztő- és trágyagödörrel ellátott, istállókat, „félszert" és jégvermet is magában foglaló udvarral kellett „lezárni", valamint a folyóba torkolló szennyvízlevezető csatornával kellett kiegészíteni. A melléképületekben kívántak helyet biztosítani a lovaknak, a kocsiknak és a tűzoltó berendezéseknek. A bizottság „a fennforgó viszonyokhoz leginkább alkalmazott és ennélfogva leginkább használható tervnek és költségszámításnak jutalmazására" is gondolt, amelynek értelmében eredetileg az első helyezett pályázónak a székházépítési alapból 700, míg a másodiknak rangsorolt pályázónak 400 forintos pályadíjat kívántak fizetni.

7 A pályadíjak tekintetében végül a megye közgyűlése 500 és 300 forintban állapította meg a győztesek jutalmát. A pályázatok benyújtásának határidejét 1877. január 1-jében, a helyét pedig Sipos Orbán alispán hivatalában jelölték meg. Az ülésen Szolnok város polgármestere, id. Scheftsik István, az építési bizottság tagjaként bemutatta „a székház telkéről felvett térrajzot", azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben szükségeltetik, „a kérdéses telek homlokzatán és egész szélességében a mellette lévő kis utczából még egy, esetleg két öllel szélesíthető".

8 Az építési telket végül is néhány héttel később, már a pályázat kiírása után — a megyeháza alapterületének növelése és a megfelelőbb elhelyezés érdekében — keleti és nyugati irányban további két portával és egy utcával szélesítették. A székházépítési bizottság 1877. január 18-án tartotta meg a pályázatokat értékelő ülését. A megadott időpontig összesen 17 jeligés pályázat érkezett be, a következő sorrendben: 1. Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem 2. Magyarország nem volt, hanem lesz 3. Építészet 4. Tisza 6 Uo. 3-7. 7 Uo. 7. 8 Uo. 17