Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Kommentárok két nyugtához. Ujabb adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Fülöp Tamás 5. Szorgalom az iparnak 6. Közügynek 7. 1877 8. A közügyért 9. Megfogyva bár, de törve nem 10. A kísérlet 11. Jelige: S. K. 12. Az alkotmány védbástyája 13. Egyetértés 14. Hass, alkoss, gyarapíts, S a haza fényre derül 15. Legyen világosság 16. A fődologra nézzetek 17. Rákos.

9 A megyeháza megépítésére kiírt versenypályázatban azonban nem csupán ez a 17 jeligés pályamunka vett részt. A 18. tervpályázat annak a Szolnok főterén álló Magyar Király szállodának az esedeges megvásárlását és átépítését tartalmazta, amely épület a város korábbi polgármesterének, a csődbe jutott Hubay Ferencnek volt családi birtoka. Az épület megvásárlására — egy a főispánhoz írt „alázatos folyamodás" formájában — a polgármester felesége tett javaslatot még 1876. nyár végén, az új törvényhatóság megalakulása előtt.

1

0 Az ajánlatot a megye vezetése nem hagyta figyelmen kívül, így az esedeges vásárlás és átépítés tervének kidolgozására a bizottság felkérte Hám Ignác megyei mérnököt. A megyeháza megépítésének feladatával megbízott grémium azonban ekkor, 1877. január 18-i ülésén véglegesen elvetette annak lehetőségét, hogy a Magyar Király szálló esedeges átépítésére vonatkozó terv az értékelendő pályázatok közé bekerüljön. Az indokok között a magas vételár, az átalakítások jelentős költsége, az épület jellege („nem középületnek építtetvén"), előnytelen szerkezete („a hivatalos helységül alkalmazandó szobák folyosóra nyílván setétek") mellett fő érvként ott szerepelt, hogy „Szolnok város szépítése új megyeház építését igényli", és hogy „helyi és vidéki érdekeink ezen épületnek vendéglőül fenntartását nélkülözhetedenné teszik". De valójában a legfontosabb indok mégiscsak az volt, hogy a terv esedeges számításba vételével „a Szolnok városa részéről felajánlott telek s 30 ezer forint kérdéssé tétetnék".

1

1 Az építési bizottság elnöke a pályázatok objektív szakmai megítélése és rangsorolása érdekében felkérte „a magyar országi mérnök egylet központi választmányát", hogy küldjön ki „műértőket" a beérkezett pályaművek szakszerű megvizsgálására és véleményezésére. Az „építő-bizottság" — a takarékosság és Szolnok város szépítésének szempontjait előtérbe helyezve, és mert „a közigazgatási szempont a legfőbb, melyre a bírálatnak terjeszkednie kell" — a pályamunkákat azonban már maga is előzetesen megrostálta. Ennek érdekében a testület nyolc pályázatot (Megfogyva bár, de törve nem, Építészet, Tis%a, Közügynek, 1877, Magyarország nem volt, hanem lesAlkotmány védbástyája, Eegyen világosság) „a szakértők különös figyelmébe ajánlott".

1

2 A Magyar Mérnök és Építész Egylet Mű- és Középítészeti Osztálya 1877. január 15-én tárgyalta meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának megkeresését, amelyben Sipos 9 Uo. 8. 1

0 FÜLÖP, 2009. 69-82. 1

1 SÍPOS, 1878. 9. 1

2 Uo. 8-9. 18