Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon

MŰHELYMUNKÁK CSELENKÓ BORBÁLA GRÓF SZÉCHÉNYI FERENC ÉS GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN PLÉBÁNIAALAPÍTÁSI KÍSÉRLETE A ZALA MEGYEI BAKON A Zala megyében fekvő Bak településről az első adatunk a 12. század közepéről való, amikor a csatári apátságot alapító Márton comes — a javairól rendelkezve — itt a feleségére egy szőlőt hagyott haszonélvezetre. Valószínű ugyanis, hogy az „in Boc" okleveles említés erre a Bakra vonatkozik.

1 Egy 1239. évi oklevél Bak faluból való várjobbágyokat említ,

2 amiből következik, hogy ekkor itt várbirtoknak is kellett lennie, amelyen királyi telepesek laktak, mígnem 1262-ben IV. Béla király ezt a faluját és földjét a pannonhalmi apáttal el nem cserélte Szigliget váráért.

3 A 14. században Kisbak és Nagy Bak településről olvashatunk.

4 Nagybak ekkor a zalavári apátságé volt, amely azt a Peleskei Ördög család őseinek, az Ákos nembeli István és Ákos mestereknek adta bérbe.

5 E bérbirtokukat az Ördög család lassanként a sajátjaként kezdte tekinteni, és a mai Baktól nyugatra fekvő Kisbakkal együtt (amelyet Felszerbak néven is említettek) Peleske váruk tartozékaként kezelték. Peleske vára a tartozékaival együtt valamiképpen Zsigmond király kezére került, ezt követően pedig rövid időn belül sűrűn cserélődtek birtokosai.

6 Minthogy mind Nagybak, mind Felrétbak Peleske tartozéka lett, így annak sorsában is osztozott, pedig eredendően csak bérbirtokok voltak, amelyek után a bérlők egy ideig bért is rendesen fizették. Csupán később maradt el ezzel Miklós és fia, amiért a zalavári apát és konvent 1487-ben perbe is fogta őket a nádor előtt.

7 Aló. században is az Ördög család kezében találjuk a települést, de jogát az apátság is fenntartotta rá. 1515-ben az apát eltiltotta Ulászló királyt Nagybak eladományozásától, az Ördögöket pedig a megszerzésétől.

8 Bakot (Nagybakot) már 1400-ban mint oppidumot említik, ami azt jelentette, hogy nagyobb, forgalmas hely volt. 1421-ben országos vásáráról is szó esett.

9 Tudjuk, hogy a középkorban már plébániája is volt.

1

0 1318-ban Kisbak templomát említik, amelynek kegyurai a vorhotai nemesek voltak, és amelyet Szent György tiszteletére ajánlottak.

1

1 Nagybak 1332 1 ZMLHolub. 2 ÁUO VII. köt. 91. 3 ZMLHolub. 4 Kisbak, illetve későbbi nevén Felszer, vag}' Felrétbak nem azonos Bak (esetenként Nagybak) községgel, ahogy az Csánki megfogalmazta. A település később elpusztult. A terület, ahol az 1980-as években a régészeti feltárást elvégezték, és amelyet az egykori Felrétbak településsel azonosítottak ma Bak községhez tartozik. HORVÁTH, 1997. 161-163. Nagybakot hog}' így, hol pedig egyszerűen csak Bakként említik a források, ez azonosítható a tárgyalt Bak településsel. 5 ZMLHolub. 6 Zsigmond a flórenci Bárdi Onofriusnak adományozta. Tőle azonban hamarosan visszacserélte Bajmóc váráért, és 1430-van visszaadta érdemei elismeréseként Ördög Miklósnak. ZO II. köt. 364.; MOL DL 12 257. A bardiak előtt Bakot 1408-ban azonban még Eberhard zágrábi püspök kezében is találjuk királyi adománybirtokként. ZO II. köt. 337. 7 MOL DL 36 720. 8 ZMLHolub. 9 „De nundinis in oppido Bak" ZO II. köt. 429.; MOL DL 11 199; ZML Holub; CSÁNKI, 1897. 18. 1

0 VÉL Pfeiffer. 17. 1

1 ZMLHolub. Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. sz. 8-50.