Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon

Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaalapítási kísérlete a Zala megyei Bakon előtt már létező templomának titulusát azonban nem ismerjük.

1

2 A pápai tizedlajstromokban csak egy baki pappal találkozunk, Bertalannal, aki 1333-ban és 1334-ben pápai tizedet fizetett.

1

3 1490-ben György nevű plébánost említenek a források.

1

4 A baki plébánosról 1513-ban is szó esik. Ekkor Felrétbakon két, Nagybakon pedig négy portája volt a plébánosnak.

15 1554-ben eg}

r Pál nevű plébánosról hallunk, aki a vizitáló főesperes szerint semmiféle tiszteletnek nem örvendett. A temploma ekkor tető nélkül állt, temetője nem volt. A hívek a főesperes előtt nem jelentek meg. A török időkben plébániája és temploma is elenyészett.

1

6 A középkori templom a község felső részén lévő temetőben állt, és amikor romba dőlt, az uradalom Féüg-Bakon

1

7 szénapajtát építtetett a köveiből.

1

8 Bak 1690-ben a Széchenyi család birtokába került, akik pölöskei uradalmuk részeként egy önálló gazdaságot hoztak itt létre, amely Bak és TüttÖs falvakból, valamint Félig-Bak pusztából állt. A korábban mezővárosi jogokkal bíró Bak a 18. századra visszasüllyedt egy falu szintjére, 1755-ben pedig plébániai státuszát is végleg elveszítette. Filiaként Csatárhoz csatolták.

1

9 A baki plébánia újonnan való felállításának és a templomépítésnek kérdése csak a 19. század elején merül fel ismét, amikor földesura, gróf Széchenyi Ferenc a világi főurak kegyúri példáját követve elhatározta, hogy Bakon újra plébániát alapít, és a hívek számára templomot is építtet. A templomépítést valószínűleg az is ösztönözte, hogy az 1810-es években az egész pölöskei uradalomban egyeden templom sem volt, csak egy kis kápolna Pölöskén, amely Szentmihály filiáját képezte.

2

0 Ráadásul a lakosság számának emelkedése is indokolttá tette egy templom építését. Míg 1813-ban Bakon 395 fő, Tüttösön 207 fő élt, szinte egytől-egyik római katolikusok,

2

1 addig 1821-ben a baki lakosok száma már 550, a tüttösieké pedig 250 fő volt. Hasonló okai voltak a később felmerült plébániaalapítási tervnek is. Bak és Tüttös növekvő számú lakosságát egyre nehezebben tudta ellátni a tőlük mintegy másfél órányira lévő anyaplébániájuk, még úgy is, hogy a lelkigondozásban a bucsuszentiászlói ferences barátok segítették a plébánosok munkáját. Egyre égetőbb szükséggé vált egy, a hívek számára könnyebben elérhető plébánia alapítása, amely egyben a lelkipásztori munka ellátását is jelentősen könnyebbé tette volna. Ahogy később maga Széchenyi István is írta: ,,leg többet nyernének a kérdésben lévő két helységek hívei, mert mindegyik az anyától 1 !/г órányi messzeségre vagyon, akkor pedig a tüttösiek már fél-órányira lelki vigasztalást nyerhetnének."

2

2 Széchényi Ferencnek és később fiának, Széchenyi Istvánnak kegyúri kezdeményezése nem volt egyedülálló, hiszen a kegyuraság intézménye Magyarországon a középkorra nyúlik vissza. Számtalan egyházi épület köszönheti a létét egy-egy jómódú helyi földbirtokos, vagy 1

2 VÉL Pfeiffer 17. 1

3 VÉL Pfeiffer 17.; ZML Holub; BÉKEFI, 1907. 123. 1

4 MOL DL 19 647. 1

5 MOL DL 32 206; BÉKEFI, 1907 124.; ZML Holub. 1

6 VÉL Pfeiffer 17. 1

7 Félig-Bak puszta Bak szomszédságában található terület volt. Bakkal és Tüttös faluval együtt a Széchenyiek pölöskei uradalmában a baki gazdaságot alkotta. Itt éltek az uradalom cselédjei. TlLKOVSZKY, 1993. 122. 1

8 BÁRTFAI, 1943. 38. 1

9 VÉL Pfeiffer 17. 2

0 TlLKOVSZKY, 1993. 123. 2

1 Uo. 123. p. 2

2 Széchenyi István idézett levele csatolva a veszprémi püspök azonos témában Somogy Lipót szombathelyi püspöknek 1821. március 22-én írt leveléhez. SzPL AC. 1821. március 22. 9