Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Egy „alázatos folyamodás" margójára. Adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Fülöp Tamás A megyeháza építésével kapcsolatos források a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban „[...] adja Isten, hogy ezen székház megyénk lakosainak boldogságát, megelégedését hirdesse, önkormányzatunk, s igazgatásunk jóságában megszilárduljon s közelebb alkotott [értsd: nemrégiben létrehozott] megyénk összes részeinek testvéri kapcsolatát képezze" — ezekkel a szavakkal fejezte be Sipos Orbán, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja a megyeháza építésével kapcsolatban készített beszámolóját 1878. november 17-én.

2 Sipos Orbán, az újonnan alakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja, s a közigazgatási rendszer modernizációja jegyében megszűntetett Jászkun Kerület utolsó alkapitánya, annak a bizottságnak az elnökeként készítette beszámolóját, amelyet a megyei közgyűlés 1876. szeptember 4-én hívott életre azzal a céllal, hogy előkészítse az újonnan megalakított törvényhatóság, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének és közigazgatási hivatalainak elhelyezését az új megyeszékhelyen, Szolnokon.

3 E bizottság munkájának köszönhető, hogy az új törvényhatóság közgyűlése és hivatalai megfelelő ideiglenes elhelyezéshez jutottak 1876. szeptembere és 1878. novembere között Szolnokon, s e bizottság nevéhez fűződik azoknak a bonyolult egyéni és közösségi érdekeket is rejtő, olykor helyi és országos konfliktusokat gerjesztő operatív teendőknek az ellátása, amelyek Jász-NagykunSzolnok megye új székházának megépíttetésével kapcsolatosan merültek fel. A bizottsági beszámoló Sipos Orbán precíz és mindenre kiterjedő ügyviteli nyilvántartási rendszerének köszönhetően kitűnő történeti forrását jelenti a megyeháza megépítésének. De a nyomtatásban is megjelentetett hivatalos anyag csupán távolságtartó összefoglalója az építés történetének, s korántsem fedi le azokat az eseményeket, később elvetett koncepciókat, vagy vitákat, amelyek az építés hátterében húzódtak meg. A Szolnokon megépülő megyei székház — bár számos vitát és ellenérzést váltott ki kezdetben — az újonnan létrehozott törvényhatóság, Jász-Nagykun-Szolnok megye egységének szimbólumává vált. A Benkó Károly és Pártos Gyula tervei alapján eklektikus stílusban megépített patinás megyeháza mind a mai napig Szolnok és a megye építészeti örökségének meghatározó részét jelenti. Az épület különös értékét pedig az adja, hogy az ország azon kevés megyeházái közé tartozik, amelyet a dualizmus időszakában eredetileg is a megyei törvényhatóság és közigazgatás elhelyezésének céljára építettek. A megyeháza építésével kapcsolatos elsődleges források közül kiemelkedik Sipos Orbán nyomtatásban megjelentetett 1878. évi jelentése, amelynek címe Jász-Nagykun-Szolnokmegye közönségéhez jelentése Sipos Orbán megyei alispánnak az új székház építése lefolyásáról,

4 A jelentés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár állományában a XV. fondfőcsoport 7. számú Közvetlenül levéltárba utalt iratok gyűjteménye (KL) irategyüttesben található. A 19 x 24 cm-es méretben készült 44 oldal terjedelmű jelentés részletes szöveges beszámolóját adja a megyeháza építésének, a kezdetektől egészen az épület átadásáig. Ennek megfelelően az irat tartalmazza a közgyűlés székházépítéssel kapcsolatos határozatait, az építési pályázat kiírását, eredményét, a szükséges anyagi források előteremtésének metódusát, az alapkőlerakás és az építkezés lefolytatását, valamint annak teljes pénzügyi elszámolását. A történelmi értékű irat eredeti példánya állományvédelmi szempontból erősen rongálódott, a kötet digitalizálása megtör2 SÍPOS, 1878. 44. JNSzML KL-es ir. 1-646/1879. 3 PAPP, 1996. 147-179. 4 SÍPOS, 1878.1. 70