Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Egy „alázatos folyamodás" margójára. Adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Egy „alázatosfolyamodás" margójára tént, a dokumentum újraköttetése, javítása a levéltár munkatársainak közreműködésével folyamatban van. Az elsődleges források különleges színfoltját jelentik azok a levéltárban őrzött kéziratos tervrajzok, amelyeket 1876 végén nyújtottak be a megyeháza építésére kiírt pályázatra. Az építkezés lebonyolítására és a hivatalok ideiglenes elhelyezésére létrehozott megyei bizottság 1876 őszén tervpályázatot írt ki az újonnan építendő székház terveinek és építési költségeinek összeállítására. 1877. januárjáig összesen 17 különböző jeligével ellátott tervpályázatot nyújtottak be a megyei hatósághoz. E tervpályázatok közül a megyei levéltár fondjegyzékében а XV/1. d. szám alatt szerepelnek a Tervrajzok gyűjteménye fejezetben azok a pályamunkák, amelyek az utókor számára fennmaradtak. A jegyzék 6 különböző pont alatt összesen 7 tussal készített, kézzel rajzolt színes tervpályázatot tartalmaz, ezek nyilvántartási száma V. 43., V. 53., V. 57. a., b., V. 58., V. 88., V. 106. Az egyes tervrajzokat jeligék alapján lehet elkülöníteni, de a listában megtalálhatók azok a tervrajzok is, amelyek a győztesnek nyilvánított, Benkó Károly és Pártos Gyula által készített pályázatok később továbbfejlesztett változatai. Az egyik legújabb kutatási eredmény, hogy időközben a Pártos által átdolgozott tervpályázatok egy eddig ismeretien példánya is előkerült; a tervrajz állományba illesztése megtörtént. Itt érdemes megjegyezni, hog}' 1877. januárjában a bírálatra felkért fővárosi székhelyű országos építészegylet Pártos Gyula A^ alkotmány védbástyája című pályázatát hozta ki győztesnek, második helyezettnek pedig Benkó Károly Megfogyva bár; de törve nem című pályamunkáját nyilvánította. Az építési bizottság ennek megfelelően terjesztette a közgyűlés elé javaslatát, miszerint első díjra Pártos Gyula, míg második díjra Benkó Károly terveit ajánlotta. De mivel a díjazott tervpályázatok költségvetése meghaladta az elképzeléseket, s időközben sikerült a várossal megegyezni az építési telek megnagyobbításáról, az építtető bizottság úgy döntött, hog}' változtatások nélkül megvalósítható tervdokumentációt nem fogad el a pályamunkák közül.

5 1877. február 23-24-i ülésén a bizottság végül úgy döntött, hogy most már kizárólag csak a két díjazott műépítészt felkéri egy, az új helyzetnek megfelelő, átdolgozott terv elkészítésére. így maradt fenn egy olyan átalakított, az eredeti ívekhez hozzáragasztott, kihajtható szélekkel megnagyobbított tervrajz is, amelyen 1877. márciusi dátummal szerepel a tervezőmérnök Pártos Gyula aláírása. A jászkunok ellenérzését kiváltó „muszáj vármegye" közigazgatási rendszerének megszilárdítása természetszerűleg azt igényelte, hogy a törvényhatóság székháza minél hamarabb megépüljön. Az építkezés megkezdéséig azonban még hónapokat kellett várni. Az alispán vezette építési bizottság ugyanis a székházépítés ügyében összehívott 1877. március 19-i rendkívüli közgyűlés elé nem az eredetileg győztes Pártos-féle terv, hanem a Benkó Károly által átdolgozott tervezet megvalósítására tett javaslatot.

6 Az így átalakított terveket jóváhagyás végett felküldték a Belügyminisztériumba, majd onnan a Közmunka és Közlekedési Minisztériumba, ahol viszont a Benkó-féle kivitelezési tervet szakmai okok miatt nem találták elfogadhatónak. Ujabb átdolgozások, végeláthatatlan ügyiratváltások, felterjesztések és sürgetések után, az építési bizottság csupán 1877. szeptember 12-i ülésén mondhatta ki, hogy „a székház tervezete oly hosszúra nyúlt tárgyalások után véglegesen megállapíttatott", s adhatta ki féléves csúszás után a vezényszót az építkezés megindítására.

7 A fennmaradt tervrajzok vegyes méretben és régi (öl, négyszögöl) léptékeket alkalmazva — homlokzati, emeleti és metszeti vázlatokat egyenetlenül tartalmazva — összesen 44 szel5 Uo. 9-17. 6 Uo. 17. 7 Uo. 27. 71