Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - GARADNAI ZOLTÁN: A magyarországi rendszerváltozás dokumentumai a francia Külügyminisztérium levéltárában

GARADNAI ZOLTÁN A MAGYARORSZÁGI RENDSZERVÁLTOZÁS DOKUMENTUMAI A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM LEVÉLTÁRÁBAN Változások a külügyi levéltár működésében Beszámolóm elején a francia külügyi levéltárat (ismertebb nevén a Quai d'ürsay-t) mutatom be röviden. A francia Külügyminisztérium Levéltárának hivataltörténete a 16. század közepéig nyúlik vissza, és falai között az elmúlt évszázadok alatt Európa egyik legnagyobb külpolitika-történeti gyűjteménye alakult ki.

1 A jelenleg még három épületben és három városban (Párizs, Nantes, Colmar) található levéltár egy nagyon tekintélyes, francia viszonylatban is kiemelt helyen kezelt, önálló levéltári intézmény,

2 amely 2009-ben egy új épületben, a legmodernebb technikai feltételek között nyitja meg újra kapuit.

3 Az új levéltári épület felépítéséről Hubert Védrine külügyminiszter 2000-ben hozott döntést. A hely kiválasztása, a pénzügyi fedezet megteremtése, a pályázat kiírása és a nyertes pályázat kihirdetése után (Henri Gaudin építész nyerte el) kezdődhetett meg a munka. 2007 novemberétől a régi levéltári épületből (Párizsból) és Colmarból folyamatosan szállították át az iratokat és az eszközöket.

4 A változás mértékét és jelentőségét mutatja, hogy a levéltár mostanáig a Külügyminisztérium épületében volt, és csak azzal együtt — annak szerves részeként — változtatta a helyét. Ehhez a hagyományhoz képest 2009-től a levéltári-tudományos és a politikai-diplomáciai feladatok (vagyis az irattári munkához kapcsolódó adatszolgáltatás) szétválnak, amit kutatói szempontból nézve csak üdvözölhetünk, hiszen eddig a minisztérium épületében csak korlátozott mozgási lehetőség állt a diplomáciatörténettel foglalkozó kutatók rendelkezésére.

5 Az új levéltárépület tehát minden szempontból nézve optimális lesz a levéltárosok és a levéltárat használó francia és külföldi kutatók számára. Az egyik legfontosabb — és kutatói szemszögből nézve leginkább értékelhető — változás az lesz, hogy a kutatóteremben egyszerre több mint száz kutató kaphat helyet, ami — tekintettel a korábbi zsúfoltságra — valósággal paradicsomi állapotot jelenthet az érdeklődő közönség számára. Ugyancsak fontos aláhúzni, hogy az állományvédelem (digitalizálás, mikrofilmezés, restaurálás) technikai feltételei is 1 A diplomáciai iratokat 1589-től kötelezően el kellett helyezni a Trésor des Chartes-ban. A Diplomáciai Levéltár felállítása Charles Colbert Croisy államtitkár 1680—1685 közötti tevékenysége során történt meg. 2 A francia levéltári rendszerben a külügyi dokumentumok mellett a hadügyi, illetve a miniszterelnöki iratok találhatók önálló szaklevéltárban. 3 A levéltárral kapcsolatos legfontosabb információk az interneten is olvashatók: www.diplomatie.gouv.fr/chercheurs et historiens/archives et patrimoine (a letöltés ideje: 2009 januárja). A levéltár honlapján részletes tájékoztató található a kutatási feltételekről stb. A honlap tanulmányozása a kutatás megkezdése előtt mindenképpen ajánlott. Láthatjuk, hogy a levéltári iratokat interneten keresztül is ki lehet kérni, de előbb be kell iratkozni, amely egy évre érvényes. A beiratkozás során a kutató részére kiadott regisztrációs szám az évek során megmarad, és a kutatást a látogatói jegy megújításával automatikusan folytatni lehet. 4 A levéltár 2009 júliusában a Párizstól északra (a 7-es metróvonal végállomásánál) fekvő La Coumeuve-ben egy ultramodem, új épületben nyitja meg újra a kapuit. A colmari részleg iratai szintén La Courneuve-be költöznek, így ez a levéltári részleg 2008. november 1. és 2010 nyara között zárva van. A párizsi és a colmari épületekben található levéltári anyagok mennyisége 2008 végén 80 iratfolyókilométer volt, ami évente átlagosan egy kilométerrel növekszik. A nantes-i részleg nem költözik. 5 2001-2007 között minden évben végeztem kutatásokat a levéltárban, így láthattam, hogy az egyre növekvő kutatói igényekkel párhuzamosan a fegyelem egyre inkább lazult. Előfordult, hogy a kutatói engedély álcája alatt bizonyos közel-keleti országok diplomatái nem megengedhető eszközökkel próbáltak információkhoz jutni. Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz. 3-17.