Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - MÉRLEG - Vörös Vince kisgazda politikus, a magfar országgyűlés alelnöke irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban. Szerk. és a bev. tanulmányt írta: MÁRFI ATTILA. (Ism.: KATONA CSABA)

Mérleg kent is a levéltárban a Vörös-féle hagyaték: a pécsi Várostörténeti Múzeummal történt csere révén a két közgyűjtemény átadta egymásnak az inkább a másik gyűjtőkörébe tartozó anya­gokat. Ezzel lényegében teljessé vált a Vörös Vince-iratanyag a Baranya Megyei Levéltárban. Ez a személyi fond azonban — részben annak révén is, hogy több részletben ke­rült a levéltárba — lényegében ömlesztve került a levéltárba. Innen kellett a rendkívül vegyes hagyatékot, vállalva esetenként a keveredés és a szubjektivitás ódiumát is — állagokba ren­dezni. A rendezést végző Márfi Attila végül, mit már említettem, 16 állagot alakított ki. Ezek az alábbiak: A) Személyi és családi jellegű dokumentumok; B) A Sajgó és Vörös család gaz­dálkodása, tulajdon- és birtokviszonyai; C) Vörös Vince közéled munkálkodásának kezdetei: az arany- és ezüstkalászos gazdamozgalom szervezése; D) A Magyar Parasztszövetségben Való Működése; E A Szabad Szó c. újsággal és más politikai-társadalmi lapokkal és szer­kesztőségükkel való kapcsolatok; F) A Független Kisgazda és Polgári Párt tagjaként, majd funkcionáriusakénti működése; G) Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben vállalt szerepe; H) Nag}' Ferenc kisgazda politikus, volt miniszterelnök levelezése Vörös Vincével, rokonaival, halála után keletkezett levelek; I) Vörös Vince levelezése barátaival és pályatársaival; J) A Magyar Köztársaság országgyűlési képviselőjeként, majd az országgyűlés aktív, illetve nyugállomá­nyú alelnökeként nála keletkezett dokumentumok; K) Országgyűlési képviselőként és az országgyűlés alelnökeként tartott ünnepi megemlékezései, megnyitói, avató és búcsúztató beszédei; L) Emlékiratai, önéletrajzi és egyéb írásai, visszaemlékezései, naplórészletek, Poli­tikai utam c. kötetének kézirat-részletei, feljegyzései és jegyzetei; M) Megbízásai és szerződé­sei politikai, életrajzi írásairól, forrásainak átadásáról és egyéb tevékenységéről; O) Sajtótudó­sítások, illetve munkája során felhasznált napilapok, folyóiratok s egyéb nyomdatermékek megjegyzéseivel; P) Helytörténeti kutatásai és írásai, s az általa gyűjtött, főleg Bakonya köz­ségre vonatkozó dokumentumok. A fenti felosztás alapján éles kontúrokkal rajzolódik ki részben Vörös Vince pályá­ja, részben pedig az a változó politikai erőtér, amely ezt a pályaívet döntően meghatározta. Kitapinthatóak a baranyai (bakonyai) gyökerek, a családi indíttatás és a szülőföld iránti ér­deklődés, de a személyi kapcsolatok is, főleg azonban két, politikailag legfrekventáltabb korszaka: a '30-as évektől a pártállam kialakulásáig folytatott tevékenysége, illetve a rend­szerváltás utáni közéleti szerepvállalása válik kutathatóvá jóval könnyebben e segédlet révén. S bár Márfi Attila néhány oldalban az iratok forrásértékének értékelésére is vállalkozott (mint már esett róla szó), kötetének velejét értelemszerűen nem ez alkotja, hanem az, ami ezután következik. Az iratanyag rendezője a kötetben az állagok után a tételeket sorolja fel, azon belül pedig darabszinten az egyes iratokat, mindig megadva azt is, eredeti vagy másolat stb. az adott dokumentum, ezen felül pedig azt, hog}' hány lapból áll, sőt mindegyik irat mellé rövid leírást is adott. Ennél részletesebben aligha lehet segíteni egy kutató munkáját. Nemigen hiszem, hog}' ezen felül fölöslegesen szaporítanom kellene a szót mint recenzensnek. Példaértékű, szorgos levéltárosi munka eredményét tartja kezében az, aki az ismertető leltár után nyúl. Igényes, színes, Vörös Vince fiatalkori fényképével illusztrált borító társul a kidolgozott tartalomhoz, amit ráadásul rövidítés jegyzék és személynévmutató tesz teljessé; ez utóbbinál külön említést érdemel, hogy nem csak a neveket adja meg, de egy-egy mondatban arról is tájékoztatat, hogy ki volt az adott személy. A Baranya Megyei Levéltár büszke lehet erre a kiadványra, az a kutató pedig, aid e téma iránt érdeklődik, hálás lehet a Vörös Vince-hagyaték rendezőjének, egyúttal a kötet szerkesztőjének, amiért ily mértékben könnyíti meg munkáját. Katona Csaba 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom