Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HERMANN ISTVÁN: A Veszprém Megyei Levéltár tudományos programjának előké-szítésé

Л Veszprém Megyei levéltár tudományos programjának előkésztése b) tematikus forráskiadványok összeállítása; c) történeti alapkutatások folytatása (archontológiák, névtárak készítése stb). 3. A mindenkori Veszprém megyére, illetve településeire vonatkozó helytörténeti irodalom figyelemmel kísérése, segítése, értékelése (társintézményekkel együttműködve): a) a megyére vonatkozó helytörténeti irodalom összegyűjtése, annotálása; b) helytörténeti módszertani konferenciák szervezés, kiadványok készítése; c) a konkrét helytörténeti kutatások módszertani segítése. 4. A mindenkori Veszprém megye, illetve települései történetével összefüggő cikkek, tanulmányok, monográfiák készítése, konferenciák szervezése. A fenti négy pont megítélésem szerint nagyjából lefedi mindazokat a feladatokat, amelyek a levéltárra mint Veszprém megye tudományos műhelyére hárulnak. A pontok sorrendje egyfajta fontossági sorrendet is jelent. Nyilvánvaló, hogy a levéltár tudományos feladatai között első helyen kell lennie az őrzött iratanyag feltárását előmozdító segédletek készítésének, elmélyítésének, valamint a források közzétételének, elsődleges feldolgozásának. A levéltárosoknak ezen feladatok elvégzésében vitathatatlan előnyük van a kutatókkal szemben, ráadásul jogszabály is kötelezi az intézményeket a levéltári dokumentumok ilyen értelmű feldolgozására. Kiemelt jelentőségűnek tartom a helytörténeti kutatások koordinálását, kutatóinknak módszertani segítség nyújtását. Az intézmény nem vállalhatja fel a helytörténet hivatásszerű művelését, ugyanakkor mint a helytörténet alapvető forrásainak őrzőhelye, mint a múlttal, annak emlékeivel foglalkozó szakemberek egyik „gyűjtőhelye", felelősséggel tartozik a megyében („illetékességi területén") folyó helytörténeti kutatások színvonaláért. Az e területen viselt felelősség azonban megoszlik a levéltár és társintézményei, a megyei könyvtár, a megyei múzeum, és a helyi műhelyek (elsősorban a könyvtárak és a múzeumok) között. Rá vagyunk tehát kényszerítve az együttműködésre, nem csupán a felelősség, hanem a feladatok megosztása miatt is, hiszen intézményeink anyagi és emberi erőforrásai végesek. A fenti feladatok mellett nem szabad elhanyagolni a levéltár szervezésében, munkatársai közreműködésével megvalósuló feldolgozások jelentőségét sem. Ez a tevékenység egyfajta híd szerepet tölthet be a helytörténetírás és a — jobb megfogalmazás híján — hivatásosnak nevezhető történetírás között, hiszen a levéltárosok révén mindkettőhöz kötődik, mindkettő által elismert és elfogadott. Ezek a vázlatosan bemutatott irányok természetesen összefüggnek egymással, sohasem jelentkeznek önmagukban, mégis hasznosnak vélem meghatározni őket és tisztázni egymáshoz és a levéltárhoz való viszonyukat, hogy ez által felismerhetővé és elkerülhetővé váljanak a levéltár tudományos munkájának aránytalanságai, amelyre akár a Veszprém Megyei Levéltár életéből is számos példát lehetne felhozni. A tudományos munka végzésének keretei A főbb irányok kijelölésével — úgy vélem — reális lehetőség nyílt arra, hogy a levéltár tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársai a jogszabály által részükre tudományos munka végzése céljából biztosított munkaidőkeretet (közkeletű nevén a kutatónapot) fel15