Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HERMANN ISTVÁN: A Veszprém Megyei Levéltár tudományos programjának előké-szítésé

Hermann István használják. Erre a Veszprém Megyei Levéltárban 2008. július l-jétől nyílik mód. A kutatónap felhasználásának rendje címszavakban a következő: » A heti munkaidő 20%-a, azaz heti egy nap használható fel kutatónap céljára. Kutatónapot igénybe venni kizárólag olyan héten (hét után) lehet, amikor az adott személy legalább három munkanapot dolgozik (beleértve ebbe a kutatónapot is). • A kutatónapok kivételére külön-külön vagy összevontan havonta van lehetőség. Az adott hónapra eső kutatónapot kizárólag az adott hónapban lehet igénybe venni. Töredékhét esetében abban a hónapban lehet igénybe venni az adott hétre eső kutatónapot, amelyik hónapra a töredék hétből legalább három munkanap esik. • A kutatónap igénybevételének szándékát jóváhagyás céljából írásban előre jelezni kell, és a havi munkabeszámolóban a felhasznált kutatónapok esetében részletesen fel kell tüntetni az igénybevétel célját és a felhasználás módját. Az elmúlt félév tapasztalatai azt mutatják, hogy a kutatónapok igénybevételének fentebb bemutatott rendszere működőképes. A munkatársak egy része tömbösítve veszi igénybe a kutatónapokat, ugyanakkor a munkaidőnek a kutatónap címén az intézménytől esedegesen távol töltött része valóban csak tudományos tevékenységre fordítódik. Álláspontom szerint a kutatónap mint munkaidő felhasználásáról elsődlegesen az intézmény dönt. Tekintettel arra a tényre, hogy a levéltár hosszú távú tudományos programja még nem készült el, a munkatársaknak jelenleg meglehetősen nagy szabadsága van a kutatónapok felhasználása terén. A későbbiek folyamán — természetesen figyelembe véve az egyéni igényeket is — a kutatónapokat részben intézményi feladatok elvégzésére kell fordítani. További feladatok A megkezdett 2009. év feladata a levéltár tudományos programjának formába öntése. Ennek tartalmaznia kell egyrészről azokat a hosszú távú célokat, amelyek elérését kívánatosnak tartja az intézmény (gondolok itt a levéltári anyag teljességének repretórium mélységű feldolgozására, bizonyos forrásegyüttesek teljességre törekvő feldolgozására, pl. vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek vagy a hiteleshelyi felvallási jegyzőkönyvek kiadására, az elkészítendő adatbázisok meghatározására, a feldolgozások irányának megszabására stb); másrészről tartalmaznia kell ezek időrendjének, valamint a megvalósításhoz szükséges anyagi és emberi erőforrásoknak a meghatározását. A program véglegesítését meg kell előznie egy részletes „környezettanulmány" elkészítésének. Ez alatt mindenek előtt a levéltárral szemben támasztott társadalmi igények felmérését értem. A más levéltárak által e téren felhalmozott tapasztalatok figyelembevétele mellett szükséges a megyebeli társintézményekkel, településekkel, szervezetekkel való párbeszéd megindítása is. A levéltár tudományos programjának megalkotása során nem kerülhetőek meg ezek a kérdések, hiszen ez biztosíthatja az elkészülő program megvalósíthatóságát mind az erőforrások rendelkezésre állása, mind a fogadóközönség megléte tekintetében. 16