Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - BŐSZE SÁNDOR: Horvátországi Hungaricakutatás

működést. Horvát részről egyértelműen megfogalmazott érdeklődés nyilvánul meg Magyarország irányában.

3 Hungaricakutatások Horvátországban, 1990 előtt Az 1960-80-as évek hungaicakutatói Zágráb, Rijeka, Dalmácia és Varasd levéltárait, illetve az ott őrzött magyar vonatkozású iratokat igyekeztek feltárni. A Horvát-SzlavonDalmát országgyűlés közép- és újkori anyagát Karsai Elek és Takáts Endre forgatta 1964-ben, Rády Zoltánné 1981-ben. A középkori okleveleket, a báni, a minisztériumi, a tanügyi és az egyházi iratokat, valamint a családi gyűjteményeket nézte át — 1964 és 1988 között több alkalommal is — Rády Zoltánné, Bencze Gézáné, Kubinszky Judit, Kanyar József, Gajáry István, Hídvégi Violette, Géczi Lajos, Géczi Lajosné, Haraszti György, Szabó Attila, Szögi László, Sashegyi Oszkár, Sölch Miklós, Horváth Ferenc, Szent Györgyi Mária, Kopasz Gábor, Karsai Elek és Takáts Endre. Ok az országos levéltárban, a zágrábi városi levéltárban, az érseki levéltárban, továbbá az egyetemi könyvtárban dolgoztak. Varasdon kutatott 1973-ban a vármegyei és a családi anyagban Lakatos Ernő és 1980-ban Bencze Gézáné. A dubrovniki, a zadari, a trogiri és a spliti állami és egyházi levéltári forrásokat vette számba 1964 és 1978 között Sashegyi Oszkár, Kanyar József Szent Györgyi Mária, Karsai Elek és Takáts Endre.

4 Hungaricakutatásai során 1964-1989 között Karsai Elek, Takáts Endre, Kanyar József Balanyi Béla, Erdmann Gyula, Galasi Zsuzsa, Lakos Agnes, Simonffy Emil, Kolléga-Tarsoly István és Szekeres József több ízben is átforgatta Rijekában, illetve P az inban a Fiumei és Magyar-Horvát Tengerparti Királyi Kormányzó iratainak egyes részeit. Kollégáink kiemelték jelentéseikben, s ezt mi is megerősítjük,— különösen a dualizmus korszakára nézve — hogy jelentős mennyiségű magyar nyelvű forrás található. A horvátországi levéltári hungaricakutatásokban az 1990-es években beállt évtizedes szünetet követően 2000-ben fordult ismét az érdeklődés a déli szomszédunk levéltáraiban őrzött magyar vonatkozású forrásai felé.

5 Levéltári hungaricakutatások Horvátországban, 2000-2007 között A Baranya Megyei Levéltár és az Eszéki Levéltár (Drzavni Arhiv и Osjeku) kapcsolata komoly, már két évtizednél is régebbi hagyományokkal rendelkezik. A pécsi és eszéki intézmény kapcsolatainak fontos mozzanataként írták alá a felek 2000 májusában a két levéltár közti Tudományos Együttműködési Megállapodást. Eszerint kölcsönös kutatócserét, szakmai tapasztalatcseréket és közös kiállítást valósítottak meg, tervezve folytatását is. Megállapodásuk egyik legjelentősebb pontja — a kölcsönösségen alapuló — fénymásolási, illetve mikrofilmezési program folytatása. Ez — az Odor Imre és Stjepan Srsan által aláírt és az NKA által is több esztendőn keresztül támogatott — munkaterv az Eszé3 Ebben valószínűleg belejátszik az a körülmény is, hogy az NKA támogatásával a Somogy Megyei Levéltár megkezdte a fiumei levéltárban őrzött Magyar Kir. Tengerészeti Hatóság iratai rendezését. 4 www.mol.gov.hu (2008. február 6.) 5 Meg kell azonban jegyezni, hogy Molnár Antal, az ELTE Bölcsészettudományi Karinak oktatója már 1998ban dolgozott dubrovniki levéltárban (Drzavni Arhiv и Dubrovniku) Később, 2006-ban is végzett a fővárosi levéltár számára, a 16. századi Pestre és Budára vonatkozó kutatásokat. Vö. MOLNÁR ANTAL: Beszámoló a Dubrovniki Állami Levéltárban (Drzavni arhiv Dubrovnik) végzett kutatásaimról. In Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv II. Főszerk. A. Varga László. Budapest, 2007. 416-425. 46