Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - BŐSZE SÁNDOR: Horvátországi Hungaricakutatás
ken őrzött bellyei uradalom iratainak másolására irányul. Az 1726 és 1874 között keletkezett irategyüttes rendkívül gazdag a jelenleg Horvátországhoz tartozó ,, Baranyai háromszög "-ben fekvő településekre vonatkozó információkban. Személyes kapcsolatai révén a pécsi igazgató az előbbieken túl a török hódoltság utáni Baranya vármegye újjászervezésére vonatkozó, főként a Draskovich-család Horvát Állami Levéltár, Zágrábban őrzött iratait kutatta. Az utóbbi évek eseménye, hogy Budapest Főváros Levéltára és a Zala Megyei Levéltár felvette a kapcsolatot a Zágrábi Állami Levéltárral, illetőleg a Varasdi Állami Levéltárral (Drzavni Arhiv и Varazdinu). A Magyar Országos Levéltár pedig tovább szélesítette bő másfél évtizedes kapcsolatait a Horvát Állami Levéltárral. Pillanatnyilag tárgyalásokat folytatnak a két intézmény között megkötendő mikrofílmcsere-egyezményről. Az országos levéltár munkatársai több esztendőn keresztül járták déli szomszédunk levéltárait, hogy az ott gyűjtött információkkal bővítsék a Kosáry-féle bibliográfia újabb kiadását. Ugyanakkor horvát részről megfogalmazódott az az igény, hogy ők is adhassanak levéltári delegátust Bécsben. Levéltári hungaricakatatás és iratrendezés Rijekában, 2000-2007 között A Somogy Megyei Levéltár vezetése már az 1980-as években is tett egy kísérletet, hogy az intézmény nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. E törekvéseket azonban ekkor nem koronázta siker. 2000-ben próbálkoztunk újra. Azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy elsőként a szomszédos országban dolgozó kollégáinkkal vegyük fel a kapcsolatot. Mivel a Rijekába rendszeresen járó kaposvári kutatóktól tudtuk, hogy tekintélyes mennyiségű magyar nyelvű iratot őriz az ottani levéltár, érdeklődésünk az egykor a Magyar Koronához tartozott kikötőváros levéltára felé fordult. 6 Szerencsés körülménynek tekinthetjük, hogy 2000-ben jelent meg első ízben az NKA-nak a külföldön található magyar nyelvű iratok rendezését támogató pályázata. Ezt követően Goran Crnkovic úrral, a Rijekai Állami Levéltár (Drzavni Arhiv и Rijeci) igazgatójával, egy szakmai tapasztalatcsere során beszélgettünk arról, miképp viszonyulna e pályázathoz, illetve ennek kapcsán a magyar levéltárosok ottani, a raktárakban végzett munkájához. A kollégánk gondolkodás nélkül rendkívüli nyitottságot tanúsított, sőt javasolta az 1870. évi úgynevezett fiumei provizóriumot követően kinevezett legmagasabb rangú magyar kormányzati tisztviselő, a fiumei és magyar-horvát tengerparti kir. kormányzó iratainak rendezését. Mivel a Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság (1870-1918) iratait 2000 őszén vették át, Crnkovic úr kérte, hogy ne az eredetileg tervezett kormányzósági iratok rendezésével kezdjük a munkát, hanem ezzel a fonddal. A horvát kollégák szakmai véleménye megalapozott volt. A döntően magyar nyelvű, de jelentős mennyiségű olasz, valamint német nyelvű iratokat is tartalmazó fond igencsak kevert volt, s a szállítás közben végképp összekeveredett. Ekkor még úgy tűnt, hogy elvesztek a hozzátartozó segédkönyvek. így szinte teljesen használhatatlannak tűnt ez a fontos irategyüttes. Kiss Dezső 1965-ben, Kardos Kálmán, 1972-ben, Szita László 1974-ben, Szekeres József pedig 1979-ben, a rijekai levéltárban végzett hungarica jelentésében említés tett arról, hogy a Tengerészeti Hatóság irataiba belenézett. Az iratok akkor még a régi városháza padlásán 6 BŐSZE SÁNDOR: A horvátországi levéltárak. In Magyar Levéltárosok Egyesülete 2006. évi vándorgyűlése. Veszprém, 2006. augusztus 28-30. Szerk. BILKEI IRÉN. Budapest, 2007. 182-186. 47