Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - HENZSEL ÁGOTA: Szatmár vármegye levéltára 1402-1919. Egy kétnyelvű levéltári segédlet megszületésérő

levéltárát és a kiküldött bizottság jelentéséhez mellékeltek egy, az akkori anyagot teljességgel felölelő leltárt. A kolozsvári szerkesztők felhasználták Texe Jánosné Czimbalmos Rozália levéltár ismertetését is, amely 1979-ben készült román nyelven. Nyíregyházán fondjegyzék és raktári jegyzékek szolgáltak alapul a segédlet elkészítéséhez. Bár léteztek segédletek a megyei iratanyagról, a szétszabdaltság miatt a kutatónak nehezen alakulhatott ki összefüggő képe a teljes levéltárról. Ezek nem utalhattak a kettészakadt levéltár eredeti összefüggéseire, egybe tartozó vagy egymást kiegészítő irataira. Esetleg nyelvi nehézségek is akadályozták a tisztánlátást.

5 Szatmár vármegye két levéltárrésze magán viseli a két ország levéltári rendszerének különbözőségeit és az elmúlt évtizedek rendezésének nyomait. Kolozsváron a Szatmár megyei anyag egyetlen, bár tartalmilag jól tagolt egységet képez, míg nálunk mintegy 50 levéltári fondba vannak besorolva az iratok. A legszembetűnőbb különbség az, hogy Romániában az ottani anyagrészt a pertinencia elvének alkalmazásával átrendezték, a köteteket az iratoktól elkülönített sorozatba helyezték. Ezeket az eltéréseket nem lehetett teljes mértékben kiküszöbölni, legfeljebb tompítani. Az eredeti helyükről kimozdított kötetek esetében szövegközi utalással kíséreltük meg az irat-kötet kapcsolat helyreállítását, könnyíteni az olvasók dolgát. A közös segédlet felépítésében a kolozsvári anyagrész szerkezetét vettük alapul, ehhez illesztettük a nyíregyházit. így lehetett leginkább elérni, hogy a valamikor együvé tartozó részek most is egymás mellett jelenjenek meg. A segédletben négy fő részre tagolódik Szatmár megye iratanyaga. Ahogy nálunk, úgy Romániában is elkülönülnek egymástól a rendi korszak, valamint az abszolutizmus és polgári korszak iratai. A harmadik csoportot a járások iratai alkotják, a negyedikbe pedig a kötetek kerültek. Ezen belül szintén megtalálható a rendi korszakhoz tartozó és polgári kori kötetek elkülönítése. Végül a Szatmárnémetiben őrzött töredékek csatlakoznak a kötetben ismertetett szatmári iratok sorához. A segédletben a fondok és az állagok, illetve a nekik megfelelő irategységek megnevezése, évkörének jelölése mellett a sorozatok feltüntetésére is sor került. Az anyag jelenlegi rendezettsége nem teljesen egyenletes még országonként sem. Vannak olyan részei, amelyekben a kutatás könnyebb, tartalmuk ismert, vagy jól leírható, míg ez más iratrészekre nem érvényes. A kötet összeállításakor arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló információkat megosszuk a kutatókkal még akkor is, ha ez a segédletben bizonyos egyenetlenséget okoz. Néhol kiegészítő rendezést kellett végezni, máshol részletezőbb leírás vált szükségessé az egységesebb ismertetés érdekében. Javára szolgálnak a segédletnek azok a kiegészítések, amelyeket Kiss András tett, a száraz adatok közé csempészve néhány megjegyzést arról, hogy milyen tartalmú iratokra számíthatunk egyegy anyagrészben az általános cím alatt. Ügyeltünk arra, hogy őrzőhelyük szerint világosan megkülönböztethetők legyenek az egyes levéltárrészek, ezért a lelőhely mindig fel van tüntetve. Fontosnak tartottuk a híradást a meglévő segédletekről, még akkor is, ha fizikailag nincsenek a hozzájuk tartozó anyag mellett. Az iratok mennyiségére a doboz-, illetve a kötetszámok alapján lehet következtetni. Törekedtünk a részletes tájékoztatásra az urbáriumok és az 1827-es összeírás esetében: a helynevek felsorolásával a helytörténeti kutatás igényeit akartuk szolgálni. 5 Kiss ANDRÁS a közös, kétnyelvű segédlet Bevezetésé ben ismertette Szatmár vármegye levéltárának történetét és az iratanyagjellemzőit. 43