Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - HENZSEL ÁGOTA: Szatmár vármegye levéltára 1402-1919. Egy kétnyelvű levéltári segédlet megszületésérő

A kutatóutak a kapcsolatok építésére, erősítésére is alkalmat adtak. 1995-ben a nyíregyházi és a kolozsvári levéltár igazgatója együttműködési szerződést kötött. A megállapodás a szakmai kapcsolatok fejlesztése mellett konkrét célként fogalmazta meg a közös segédlet, Szatmár vármegye kétnyelvű fondjegyzékének elkészítését. Az 1990-es évek második felében a nyíregyházi Nemzetközi Levéltári Napok állandó meghívottjai, visszatérő vendégei voltak a kolozsvári kollégák, elsősorban Kiss András. 1997-ben Nyíregyházán tartott előadást loan Drágán, kolozsvári levéltár-igazgató. Ellátogatott hozzánk Lucia-Agusta §erdan igazgatóhelyettes is, aki Szatmár vármegye iratainak kolozsvári fondreferenseként részt vett a segédlet összeállításában. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár munkatársai, dr. Nagy Ferenc igazgató, dr. László Géza és Henzsel Ágota is részt vettek Kolozsváron levéltári rendezvényeken. Közben egyre jobban kikristályosodott a közös magyar-román fondjegyzék terve. Az iratok legjobb ismerője, Kiss András Szatmár vármegye két levéltáráról címmel írt értekezést - Egymást kiegészítő kutatási lehetőségek alcímmel.

4 Ez a tanulmány indokolta a közös segédlet szükségességét és körvonalazta a megvalósítás módját. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Levéltár 1996-ban a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma pályázatán 150 000 Ft-ot nyert a terv megvalósítására, a segédlet kiadására. Szatmár vármegye területén (és a Nagykárolyban őrzött megyei levéltár iratanyagán) az első világháború után két állam osztozott: Magyarország és Románia. A megosztást követően a magyarországi rész Mátészalkára került. A második világháború idején Zajtára menekítették, ahol az iratok sérülés nélkül megmaradtak. 1950, Szabolcs-Szatmár megye létrejötte óta a szatmári levéltárrészt Nyíregyházán őrzik. A Romániában maradt iratok előbb Szatmárnémetiben voltak, de 1940-ben átadták azokat a Kolozsvári Állami Levéltárnak. Az iratanyagot átmenetileg Tordán helyezték el, ahol 1944-ben a háború alatt súlyos károsodást szenvedett és összekeveredett, ezért később hosszas munkálatokkal kellett rendjét helyreállítani. Szatmárnémetiben а megye 20. századi iratanyaga található, a közös segédletbe is bekerült, 1919 előtti iratok mennyisége nem számottevő. A Szatmár megyei iratok mennyisége Nyíregyházán kb. 150 iratfolyómétert, Kolozsváron 200 métert tesz ki. Az 1960-as évek végén Magyarország és Románia között létrejött egy megállapodás, melynek értelmében Szatmár megyei iratok cseréjére került sor a két ország között. Mindkét fél érdekét szem előtt tartva akarták növelni a szétszakított iratanyag használhatóságát. Nyíregyházán dr. Balogh István igazgató vett részt a csere lebonyolításában, az iratok kiválasztásában. Magyarország megkapta a területén fekvő szatmári járások anyagát, Nyíregyházáról pedig abszolutizmus és polgári kori segédkönyveket adtak át Romániának. Nyíregyházán őrizzük szinte hiánytalanul a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyveket a 16. század végétől 1848-ig, a gyűjtemény jellegű levéltári anyagot, a nemesi nyilvántartásokat, a régi iratok mutatóit. Kolozsváron található a megyei közgyűlési aktaanyag, a 16. századtól kezdődő törvényszéki, jogi vonatkozású alsorozatok, az 1790 utáni tárgy szerint rendezett iratok. Mindkét gyűjtőhelyen vannak egymást kiegészítő sorozatrészek. A segédlet összeállításában segített, hogy mindkét őrzőhelyen készültek már korábban is iratjegyzékek, különböző segédletek. 1829-ben megvizsgálták Szatmár vármegye 4 Kiss ANDRÁS: Szatmár vármegye két levéltára (Egymást kiegészítő kutatási lehetőségek). Szabolcs-szatmárberegi Levéltári Évkönyv XII. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997. 85-100. 42