Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - G. TORONYI JUDIT: A dualizmus-kori „régi jogcím" szerinti választók Nógrád megyében

G. TORONYI JUDIT A DUALIZMUS KORI „RÉGI JOGCÍM" SZERINTI VÁLASZTÓK NÓGRÁD VÁRMEGYÉBEN Az 1874. évi XXXIII. törvény választói jogot ad az ország mindazon bennszületett vagy honosított polgárainak — a nőket kivéve — akik 20. életévüket betöltötték, és bizonyos minimálisan szükséges kellékekkel bírnak.' Választói jog az 1848. előtt fennállott kiváltságokra nem volt alapítható, de a törvény meghagyta a választójogát azoknak, akik az 1848. évtől 1872. évig bezárólag készített országgyűlési névjegyzékek valamelyikében megtalálhatók voltak. Ok választhattak továbbra is a régi jog alapján.

2 „A dualizmus—kori választójogosultsági típusok közül a klasszikus rendszerből kilógó szavazójogosultsági típus az úgynevezett régi jog. Azon liberális alapelvnek megfelelően, hogy senki sem veszíthet el egy már megszerzett jogot, az 1848-as magyarországi törvény így fogalmaz: Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és a szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. "

3 A régi jogon szavazók arányának megoszlása az ország területén eltérő volt, aminek oka, hogy ma sem tudjuk pontosan: az 1848 előtt választójogosult nemesek és városi polgárok közül milyen arányt tettek ki azok, akiknek az új választójogi törvény kizárólag „régi jogon" engedte meg a szavazást. A ma elfogadott országos becslés általánosan 10%-ban határozta meg ezeknek a személyeknek az arányát.

4 Jelen tanulmányban a „régi jogon'Választók megoszlását, illetve e kérdés tanulságait Nógrád vármegye viszonylatában vettem vizsgálat alá. * Nógrád vármegyében 1886. évben 504 fő rendelkezett régi jogon választójoggal, amely az összes megyei választók 4,0 %-át tette ki. 1914-re ez a létszám 24 főre csökken, amely már csak 0,1 %-a volt a választásra jogosultaknak. 1 Magyar Törvénytár 1872-1874. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 2 Az 1848. évi választójogi törvényről, valamint a régi választókhoz kapcsolódó problémákról Id.: GERÖ ANDRÁS: AZ elsöprő kisebbség. Budapest, 1988. 30-36. 3 BOROS ZSUZSANNA-SZABÓ DÁNIEL.: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944). Budapest, 1999. 125. 4 Uo. 63