Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - G. TORONYI JUDIT: A dualizmus-kori „régi jogcím" szerinti választók Nógrád megyében

A megye hat választókerületében az alábbiak szerint alakult a régi jogon választók száma. 1. táblázat: A régi jogon választók megoszlása a Nógrád vármegyei választói kerületekben Kerület 1886. év 1914. év (ß) (fő) Balassagyarmati 68 26 104 131 153 22 504 4 Losonci Füleki Szécsényi 15 4 Sziráki Nógrádi Összesen 24 1886-ban, számba véve a régi jogcímen választókat, azt tapasztaljuk, hogy a megyében az elhelyezkedésük egyáltalán nem egyenletes. A szécsényi és a sziráki kerületekben a legmagasabb a régi jogon választók aránya. A szécsényiben 10,6%, a szirákiban 7,5%. Azonban még e két kerületen belül is vannak olyan községek, ahol kiemelkedően magas a régi jogon választók száma. A szécsényi kerületben, Nógrádmegy erben a 79 választó közül 51 -en, Nagygécben a 25-ből 20-an sorolták magukat a választói névjegyzéken régi jogcímbe. A névjegyzékekből kiolvasható reprezentáció okait kutatva a korabeli megyeleírás az alábbiak szerint jellemzi ezeket a községeket: „Nógrádmegyer falu, csupa nemesember lakja. Földje részben jó, részben partos, sovány. Rétje vízöntéses. Szőlője kevés és silány bort termő. Az erdő rossz és ritkás tölgy. Egy kis részerdő: tölgy és bikk, szép. Compossessorátusé. „Nagygéc falu, földje partos, völgyes, nehéz munkálatú, sárga és helyenként fehéragyagos, középszerű. Rétje sok és jó, azonban mégis vízáradásnak kitéve. Szőleje elhanyagolt, erdeje nincs. Közbirtokosság tulajdona. "

6 A sziráki kerületben Szentivánban 36-an választanak régi jogon a község 61 választójából, Erdőtacsán pedig 16-an a 44 fős választói csoportból. A megyeleírás ezeket a falvakat is „nemesi falvakként" tartja számon: „Szentiván falu hegyek közt, egy keskeny, mély völgyben. (...) Majdnem az egész község nemesek által lakatik és a régi kortes világban Nógrád megyében ezen község lakói nagy szerepet vittek. Közbirtokosságé. "

8 „Erdőtarcsa falu Héhalom és Kálló közt. Egy nyílt völgyben fekszik. Földje legnagyobb részt nem régi irtvány, igen jó, rétje is kitűnő jó. Szőleje kissét elhagyatott, de különben 5 SHVOY MIKLÓS: Nógrád megye leírása (1874-75.) Salgótarján, 2006. (továbbiakban: SHOVY) 317. 6 SHOVY, 314. 7 Fényes Elek ezt az egy községet írja le, mint curialis magyar falut a felsorolt négy településből, ahol nincs urbériség és közbirtokosok bírják. In: Magyarország geographiai szótára. Kiadta: FÉNYES ELEK, Pest, 1851. IV. kötet. 100. 8 SHOVY, 240. 64