Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - GAUCSÍK ISTVÁN: Szlovák-magyar pozícióharc és nyelvkérdés a két világháború közötti szlovákiai iparos társadalomban

tésére tett lépéseikre. Ezeken kívül pozícióőrzésre, jövedelembiztosításra, a király és a földesúr által adományozott kiváltságok és előjogok megszerzésére törekedtek. A céhes testületek statútumai nemcsak a szervezeten belüli hierarchiát rögzítették, a tagok jogait és kötelességeit szabták meg, hanem a társadalmi kapcsolatokat, nevezetesen a mester, inas és segéd közti viszonyt is szabályozták.

1 A magyarországi kézművesség kialakulását és fejlődését nagyban meghatározta a városiasodás és településfejlődés, a városszerkezet földrajzi megoszlása, a népsűrűség, az iparágak szakosodása, a vidék, falu és város gazdasági egymásrautaltsága és az egyes etnikumok közötti kulturális mintaátvételek is.

4 A kapitalista viszonyok kialakulása, az iparosodási hullám erősödése a 19. század első felében, majd kibontakozása a század második felében — Bácskai Vera megállapítása szerint — nem kis mértékben érintette a céhes szervezetet, hiszen a kiváltságos helyzetet élvező céhek monopolhelyzete megszűnt és kiélezettebbé vált a verseny a gazdasági szereplők között. Ennek ellenére térségünkben inkább a korabeli kézműipar funkcióváltásáról (helyi piacokra termelés) és szakosodásáról (a szolgáltató-javító munkák számának növekedése) lehet beszélni, mint a kézműves (céhes) világ gyökeres átalakulásáról.

5 A magyarországi iparosítás elmaradásában vagy éppen akadályoztatásában befolyásuk és súlyuk csökkenése miatt kisebb szerepet játszottak, mert az iparfejlődést nagyobb léptékű, európai gazdasági folyamatok (tömeggyártás, specializálódás a külföldi piacokra, a versenyképesség növelése) határozták meg. Mindezek ellenére a kézművesipar továbbra is szorosan összekapcsolódott a mezőgazdasági vidékkel, amelynek lakossága megbízható fogyasztói réteget, a falusi és kisvárosi tér pedig fontos értékesítési lehetőségeket biztosított.

6 A nyelvhasználat és ügyvitel kérdésköre és ezen keresztül az etnicitás és identitás vizsgálata nem éppen kutatott területe a szlovák gazdaságtörténet-írásnak, így ezen a helyen nem nyújthatunk teljes képet erről a jelenségről. Tény, hogy az egyes városok, tájegységek beszélt nyelvei és a regionális változatok egyaránt megjelennek az egy- és két3 NAGYBÁKAY, 32-37. NEMESKÜRTHYOVÁ, CUDMILA: 15. és 16. századi céhszabályzatok a mai Szlovákia területéről. In: III. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém, 1986. október 18-24. Szerk.: NAGYBÁKAY PÉTER-NÉMETH GÁBOR Veszprém, 1988. 194-203. 4 A 11-12. századi hospesekre gondolhatunk vagy a 14. században a ius Teutonicum alapján lezajló telepítési Indiámra, majd a török kiűzése után a Felföldrö\ a 17-18. század folyamán az Alföld, Bácska és a Bánát németek és szlovákok általi szervezett betelepítésére. A népességvándorlások, a belső migráció következtében a magyarországi népcsoportok között a munkaszervezésre, a munkaeszközök és technikai vívmányok, a gazdálkodást irányító és felügyelő szervek, a munkafeltételek és termékei lenőrzés vagy a szokásjog mintáinak átvételére és adaptálására is sor került. Vö. Tanulmányok a kézműipar történetéből. Szerk.: CSIFFÁRY GERGELY-DÓKA KLÁRA Veszprém, 1999. Migráció. Szerk.: NÓVÁK VERONIKA Dunaszerdahely, 2001. Fejezetek Somorja város történetéből. Történelmi konferencia a Zsigmond király által adományozott városi kiváltságok elnyerésének 600. évfordulója alkalmából. Szerk.: STRESNÁK GÁBOR-VÉGH LÁSZLÓ Somorja-Dunaszerdaliely, 2005. RÁBIK, VLADIMÍR: „Commorandi causa" Príspevok К migrácii obyvatel'stva na Vychodnom Slovensku v stredoveku v procese doosídlovania na nemeckom práve. In: Studia historica tyrnaviensia III. К zivotnému jubileu Dr. H. С Univ. Prof. PhDr. Richarda Marsinu, DrSc. Katedra histórie Fakulty humanistiky Trnavskej Univerzity. Trnava, 2003. 167-192. POKREIS HILDEGARDA: A németek betelepítése Diószegre II. József uralkodása idején. In: Háztörténetek, Hausgeschichten, A dunántúli németek kulturális jellemzői, Konferencia Veszprémben 2004. október 14-15. Szerk.: MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA-MÉSZÁROS VERONIKA Veszprém, 2006. 39-48. 5 BÁCSKAI VERA: A városi kézművesek gazdasági szerepe és társadalmi helyzete a reformkori Magyarországon. In: II. Nemzetközi Kézműves ipartörténeti Szimpózium, 1982. augusztus 21-26. Szerk.: DÓKA KLÁRA-ERI ISTVÁN-NAGYBÁKAY PÉTER Veszprém, 1984. 89-91. 6 BÁCSKAI VF.RA: Gazdaságtörténet-kézművesipartörténet-céhtörténel. In: IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém 1980. december 1-2. Szerk.: NAGYBÁKAY PÉTER Veszprém, 1981. 6-9. 17