Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - GAUCSÍK ISTVÁN: Szlovák-magyar pozícióharc és nyelvkérdés a két világháború közötti szlovákiai iparos társadalomban

nyelvű (német-szlovák, szlovák-magyar, német-magyar) írott forrásokban, a céhek, majd a 19. századi iparos egyesületek, ipartestületek belső agendájában és alapszabályzataiban. A kézművesek, iparosok és kereskedők szervezetei tehát a népesség nemzetiségi megoszlását (is) visszatükrözték. A szlovákiai iparosság szervezetei

8 A kisiparosok érdekvédelmi szervezeteinek gyökerei a dualizmus korába nyúlnak vissza. A céhrendszert felszámoló magyar liberális törvényhozás új kereteket alakított ki, amelyek a szabad termékkereskedelem követelményeinek jobban megfeleltek, az iparágak és a vállalkozások szervezésével, a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat hatékonyabban elláthatták.

9 1918 és 1924 között a cseh országrészekben az osztrák, Szlovákiában és Kárpátalján a magyar ipartörvény maradt érvényben. Csehszlovákiában az 1924. december 1-jén kihirdetett 259. sz. ipartörvény az iparfajták három fő csoportját különböztette meg: az úgynevezett szabad iparágakat, a kézműipart és a hivatali engedélyhez kötött iparokat. Rögzítette az iparűzés kategóriáit, az önálló vállalkozás felté-teleit és a kisüzemek működésének szabályait. Részletesen kitért a kisipari vállalkozás tevékenységére, bérletére, átvételére, a segédek, munkások és az inasok munkajogi, fizetési viszonyaira. Lehetővé tette inasiskolák alapítását és fenntartását. A törvény az állami közigazgatás (iparhatóság) számára előírta az ipartársulatok járási vagy városi szinten való létrehozását. Pozsony és Kassa városaiban a hasonló vagy rokon szakmák külön szakosztályokat is létrehozhattak. Az ipartársulatoknak a közigazgatási beosztáshoz kellett alkalmazkodniuk és a törvény által megszabott fél éven belül újra kellett alakulniuk. Ennek feltételét a tevékenységükhöz szükséges aktív vagyonállomány jelentette. A félIsmereteim szerint, mégha érintőlegesen is, elsősorban a szlovák iparosság tekintetében ezt a témát MichaI Kal'avsk

у vizsgálta, tanulmányában azonban a forráshivatkozás nagyrészt hiányzik. Ld. KALAVSKY MICHAL: Zrusenie cechov a problémy spolocenskoekonomickej aktivizácie remeselníkov na Slovensku. In: Zborník Slovenského národného múzea, 1988, História, LXXXI, 28. 218-231. A szepességi szabó, szíjgyártó és asztalos céhek 18. századi statútumai a tagság elnyerésének egyik feltételéül a német nemzetiséget szabták meg. Vö. LENGOVÁ, MIRIAM http://www.saske.sk/cas/2-2005/studia_lengova.html. AMBRUSOVÁ, URSUCA: Egy kassai fazekascéh magyar nyelvű írásos emlékei. In: Musaeum Hungaricum 1. Boldogfa, 2006. 50-56. 8 A szlovákiai iparosság két világháború közötti történetéről még nem született levéltári alapkutatásokra támaszkodó összegző munka. Az egyik legújabb áttekintés Ludovít Halion nevéhez fűződik, aki Szlovákia gazdaságfejlődésének vizsgálatakor az iparosság gazdasági-szociális helyzetét és érdekvédelmi szervezeteinek tevékenységét is értékelte. HALLÓN, CUDOVÍT: Príciny, priebeh a dösledky strukturálnych zmien v hospodárstve medzivojnového Slovenska. In: Slovensko v Ceskoslovensku 1918-1939. Szerk.: BYSTRICKY, VALÉRIÁN Bratislava, 2004. 317—320, 357-360. A magyar ügyviteli nyelvű ipartársulatokra ld. GAUCSÍK ISTVÁN: A csehszlovákiai magyarság gazdasági szervezetei (1918-1938) Gazdasági egyesületek, szövetkezetek, ipartársulatok. Korall, 2004, 18. sz. 59-62. 9 Az 1859-es osztrák ipartörvény csak a ciszlajtán tartományokra vonatkozott. A törv ény reformjára 1883-ban és 1885-ben került sor. Magyarországon az 1872-es VIII. tc. alapján hozták létre az ipartársulatokat, amelyeket a céhek megújított szervezeti folytatásának tekinthetünk. Az 1884. évi XVII. tc. az ipartestületek kialakításáról rendelkezett, ezek nagyobb önállóságot kaptak. Vö. RÓZSA MIKLÓS: Az első magyar általános ipartörvény iparigazgatási rendszere. In: IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém, 1980. december 1-2. Szerk.: NAGYBÁKAY PÉTER-NÉMETH GÁBOR Veszprém, 1981. 122-159. RÓZSA MIKLÓS: A második magyar általános ipartörvény iparigazgatási rendszere а XIX. század végéig. In: II. Kézművesipartörténeti Szimpóziu, Veszprém, 1982. augusztus 21-26. Szerk.: DÓKA KLÁRA—ERI ISTVÁN-NAGYBÁKAY PÉTER Veszprém, 1984. 111-190 KALAVSKY, MICHAL: Die Probleme der gesellschaftlichen Aktivierung der Handwerkwer nach der Auflösung der Zünfte, in: III. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium, Band 1. 18-24. 10. 1986, Szerk.: NAGYBÁKAY PÉTER-NÉMETH GÁBOR Veszprém, 1987. 199-208. 18