Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FARAGÓ TAMÁS: A járvány és A források egy történeti demográfus szemével (Adalékok a hagyományos demográfiai rendszer vizsgálatához)

vizsgálatuk során mind a régészet, mind a fizikai antropológia és a genetika módszereit igénybe vették. A legismertebb ehhez kapcsolódó eredmények a 14. századi Fekete Halál, illetve az 1720. évi dél-franciaországi pestis temetők leleteinek elemzései során születtek.' Mindazonáltal az a tapasztalatunk, hogy e vizsgálatok sokkal inkább a járvány pontos azonosítására és epidemiológiai elemzésére irányulnak, nem elsősorban annak demográfiai hatását kívánják vizsgálat alá venni.

4 A járványokra vonatkozó források értelmezése és demográfiai vizsgálatokra történő felhasználása A demográfiai elemzési céllal végzett járványtörténeti vizsgálatok esetében a legfontosabb feladatok véleményünk szerint az alábbiak. Először is rekonstruálnunk kell a járvány tér- és időbeli lefolyását: a fertőzés útját és területi kiterjedését, másrészt a járvány észlelésének kezdő időpontját, szezonális alakulását — amennyiben lehetséges, legalább hónap szintű részletességgel — és megszűnésének idejét. A másik feladatcsoport egyrészt a járvány által elért (vagyis a kockázatnak kitett) népesség számának és területi kiterjedésének meghatározását, másrészt a megbetegedettek, illetve utóbbiakon belül a felgyógyultak, avagy elhalálozottak számának megállapítását jelenti. Ha ezek az adatok rendelkezésünkre állnak, akkor segítségükkel az epidemiológusok által kidolgozott mutatók"' többsége kiszámítható. Utóbbiak alapján állapítható meg egy járvány veszélyessége, súlyossága, ereje, lefolyásának intenzitása, és tehetők adatai más régiókkal, más időszakokkal és más járványokkal összehasonlíthatóvá. A harmadik, talán legbonyolultabb feladatcsoport a járvány demográfiai hatásának bemutatása. Ez a közhiedelmekkel ellentétben korántsem pusztán annak meghatározását jelenti, hogy egy járványban hányan haltak meg. Elvileg meg kell tudnunk állapítani a járvány demográfiai szerkezetre (kor- és nemi arányokra, a családi viszonyokra) gyakorolt hatását, valamint a demográfiai folyamatokban miatta bekövetkezett változásokat. Ráadásul fentieket térben és időben viszonyítanunk kell, ami más szavakkal azt jelenti, hogy egyrészt képesnek kell lennünk az érintett terület járvány előtti és utáni népességszerkezetének, valamint népesedési folyamatainak rekonstrukciójára, másrészt a fentiek regionális, illetve országos adatokkal, továbbá a hazai (szerencsés esetben nemzetközi) kontrollterületek hasonló eredményeivel való összevetésére is. A demográfiai folyamatok változásán természetesen nem kizárólag a halandóság alakulását értjük. Egy-egy nagyobb járvány ezen túlmenően ugyanis átmenetileg módosíthatja a házasodások és a termékenység folyamatát is. Például az özvegyek újraházasodnak, a termékenység átmenetileg megnövekedhet (pótlási effektus), míg a halandóság 3 SIGNOLI, MICHEL: Paleodemography and historical demography in the context of an epidemic. Population-E 57. (2002) 6. 829-854., Vö. MACKENZIE, DEBORA Case reopens in Black Death cause. New Scientist 2003. Sept 11. 4 Nem tettünk említést a járványokra vonatkozó ikonográfiái és tárgyi (eszköz-, és ruházati) forrásokról. Nem vitatjuk ezek társadalom- és kultúrtörténeti, avagy éppenséggel orvos- illetve közegészségügy történeti fontosságát, de tapasztalatunk szerint e forrástípusok a történeti demográfia számára inkább illusztratív jelentőséggel bírnak, demográfiai jellegű információt többnyire nem tartalmaznak. 3 Incidencia, prevalencia, illetve morbiditás, letalitás stb. Ld. VARGÁNÉ HAJDÚ PIROSKA - BÓJÁN FERENC: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben. Budapest, 1996. (Továbbiakban: VARGÁNÉ-BOJÁN) 99-113. 5