Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FARAGÓ TAMÁS: A járvány és A források egy történeti demográfus szemével (Adalékok a hagyományos demográfiai rendszer vizsgálatához)

gált arra a katasztrófa alatt és után. Vagyis demográfiai folyamatokat és összefüggéseket kíván rekonstruálni, ha lehet, összehasonlító módon, s nem elégszik meg a leírásokkal. E rövid írásban ez utóbbi megközelítés néhány, a történeti forrásokkal kapcsolatos részletéről, valamint egy-egy régi járvány hatásának rekonstrukciójáról szerzett tapasztalatainkat szeretnénk közreadni abban a reményben, hogy néhány a téma iránt érdeklődő olvasónak, levéltárosnak, kutatónak hasznára lehetünk. A járványok vizsgálatához szükséges legfontosabb forrástípusok A demográfiai szemléletből kiinduló járványtörténeti kutatások során leggyakrabban használt források négy fő csoportra oszthatók. Az elsőt a történeti demográfia szokásos forrástípusai képezik: a népmozgalom rekonstruálására alkalmas feljegyzések (anyakönyvek, halálozási listák, ki- illetve bevándorlók jegyzékei), melyekből a járványos időszakok népmozgalmának alapadatai és azok változásai rekonstruálhatók, illetőleg olyan népesség-összeírások, melyekből a járvány által érintett populáció nagysága és szerkezete (szerencsés esetben mind a járvány előtti, mind a járvány utáni évek valamelyikére vonatkozóan) megállapítható. A másik csoportot a közigazgatási források jelentik. Ezek főként a járvány miatt — felsőbb utasításra, vagy saját meggondolásból — elrendelt közegészségügyi, rendészeti és gazdasági intézkedések kapcsán készültek, azok céljait, végrehajtásának folyamatát, illetve eredményeit lehet belőlük rekonstruálni. Bár általában nem a járvány demográfiai vonatkozásainak feltárása a céljuk, ennek ellenére gyakran tartalmazhatnak információkat a járvány kezdetére, illetve megszűnésére, területi kiterjedésére, a fertőzés vélt eredetére és kialakulásának körülményeire, az érintett népesség nagyságára, reakciójára, az elpusztultak számára stb. Gyakran ezekben az iratokban találjuk meg azokat az információkat is, amelyek segítségével a népességre-népmozgalomra vonatkozó számszerű adatok változásai verifikálhatok, illetve értelmezhetők. A harmadik forráscsoport a speciálisan a járvány miatt keletkezett és direkt módon azzal foglalkozó iratanyagokból áll. Ezek lehetnek valamilyen szinten a helyi közigazgatás működése során készült iratok (például a helybeli orvos vagy tisztiorvos jelentései), lehetnek a felsőbb szervek utasítására a járvány miatt létrehozott speciális bizottság vagy biztos működése során keletkezett dokumentumok, illetőleg a helyi szervek, kiküldöttek, megbízottak időszaki jelentései az utóbbi szerv számára, valamint a tevékenységük során született levélváltások. A negyedik forráscsoportot azok a magánjellegű források képezhetik, amelyek szubjektív módon egy-egy járvánnyal kapcsolatos személyes tapasztalatokat, emlékeket örökítenek meg (naplók, magánlevelezések, visszaemlékezések, magánszorgalomból, avagy egyházak által készített krónikák, stb). A demográfus számára hasznos, konkrétan a járványokra vonatkozó adatok ezekben a forrásokban is lehetnek, de talán még fontosabb, hogy e dokumentumcsoport segíthet a már rendelkezésre álló kvantitatív információk értelmezésében, esetenként kritikai értékelésében.

2 Végezetül említenünk kell azokat a tárgyi leleteket — a különálló járványtemetők sírállományát — amelyek az utolsó évtizedekben kerültek a kutatók látómezejébe, és : Jó példa erre a nyíregyházi „történetkönyv". Ld. benne az 1831. évi kolerára vonatkozó orvosi jelentések kritikáját! Idézi KUJBUSNÉ MF.CSEI ÉVA: Károk és katasztrófák Nyíregyházán a 18-19. századi források tükrében. Szabolcs - Szatmár - Beregi Szemle, 2002. 2. sz. 185-186. 4