Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - GYŰJTŐTERÜLET - SÓBER PÉTER: Gyűjtőterületi tapasztalatok Bács-Kiskun Megyében, különös tekintettel egy tűzesetre

találhatók, és ezeknek mekkora a terjedelmük. Csakhogy itt kezdődik a dolog pikantériája. A szakfelügyelői jelentésből világosan kiderül

6, hogy a levéltár raktárkapacitása a legrosszabbak között van a magyar közlevéltárak között, az iratkintlévőség ugyanis meghaladja a 10.000 folyómétert. Ezen a ponton felmerül egy újabb és igen lényeges kérdés: befolyásolja-e a levéltár munkáját ez a hatalmas kint lévő iratanyag, de ami ennél is lényegesebb, befolyásolja-e az iratképzők munkáját és az iratok állapotát, milyenségét az, hogy a levéltár nem tud eleget tenni jogszabályi kötelezettségének, és nem tudja azokat az irategyütteseket sem átvenni, amelyeknek már réges-régen a levéltárban lenne a helye? A válasz nyilvánvalóan igen. Gondoljunk csak az 1974 előtt keletkezett tanácsi iratokra. Ezeket már régen kutatható állapotban kellene minden levéltárnak őriznie , és segédletekkel, repertóriumokkal ellátni a kutatók számára. Azt hiszem, ez lenne a levéltári munka egyik fontos eleme ahelyett, hogy 3 évenként ellenőrzésre kerül egy-egy helyi önkormányzat vagy földhivatal azzal kapcsolatban, hogy nem történtek-e problémák azokkal az iratokkal, amiket már a levéltárnak kellene őriznie. Természetesen az iratképzők számára is nehézség, hogy a rendkívül mostoha feltételek mellett még azt az iratanyagot is őrizniük kell, amit az illetékes megyei levéltárnak már át kellett volna vennie,

8 és aminek kezeléséhez sem a hely, sem pedig a szükséges szakmai tudás sincs meg sok esetben. A kistelepülések irattárait kiszuperált garázsok, jobb esetben a hivatal épületén belül található kisebb-nagyobb sufnik alkotják, amelyek még erős jóindulattal sem nevezhetők irattáraknak. Nem kivételek ez alól a városi önkormányzatok irattárai sem, bár egy-két település irattára már valóban megfelel a modern kor követelményeinek.

9 Kalocsa város irattárai és irattári anyaga Kalocsa viszonylag jelentős városi rangú település Bács-Kiskun megyében. A városi szerepből adódik viszonylag nagy iratforgalma, amely - a többi településhez hasonlóan folyamatosan nő. Az iratok iktatását két személy végzi, természetesen számítógépes iktatóprogrammal történik az iratok nyilvántartásba vétele 1997 óta. Először 2003 augusztusában, majd 2007 májusában történt irattár-ellenőrzés Kalocsa város önkormányzatánál. Ez utóbbi során megállapítást nyert, hogy az iratok tárolása több helyen, egészen pontosan 5 helyen történik. Ebből a kézi irattár mondható a legjobbnak, hiszen itt ún. páternoszterben találhatók az iratok, évenként kötegelve, azon belül osztályonként elkülönítve. A központi irattárnak nevezett két, egymásból nyíló helyiségben levéltári dobozokban tárolták az iratokat, szépen elkülönítve a különböző osztályokat egymástól. Abban a helyiségben, amelyik kiégett, 1974-től keletkezett iratok voltak több osztályból, mint például az egészségügyi osztály iratai, az igazgatási osztály iratai, gyámügyi iratok, műbeszállítása előtt pedig fontos, hogy az önkormányzatok dolgozói megselejtezzék a közigazgatásban keletkezett iratokat, hiszen ezzel jelentősen csökkenthető a beszállítandó iratok mennyisége. 6 LAKOS JÁNOS: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2006. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. Levéltári Szemle, 2007/1. 78. 7 Szerencsére nem mindegyik közlevéltár rendelkezik olyan rossz raktárkapacitással, mint a BK.MÖ Levéltára. 8 Ezt világosan szabályozza a levéltári törvény (1995. LXVI. tv.) 12.§. 9 Jó példa erre Lajosmizse város irattára, amelyben olyan mobil fémállványok találhatók, amikkel még a BKMÖ Levéltára, és sok más közlevéltár sem rendelkezik. 60