Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A művészeti egyetemek levéltárai

radtak fenn külön kötetben, a főigazgatói, egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek — kisebb hiányokkal — 1944 és 1990 közötti évekből találhatóak meg az irattárban. A hallgatói nyilvántartások (anyakönyvek, törzskönyvek) igén értékes kötetei az 1882/1883-as tanévtől hiánytalanul az érdeklődők rendelkezésére állnak. Az 1945 utáni korszakból a Gazdasági Igazgatóság iktatott iratai, valamint az éves költségvetések és beszámolók nagyobb mennyiségű anyagai, illetve a Műszaki Osztály tematikusan rendezett műszaki jellegű dokumentumai igazán számottevőek. A történeti értékű forráscsoportok közül a Tanulmányi Osztály, a Nemzetközi Csoport, valamint a társadalmi szervezetek (MSZMP, KISZ, szakszervezet) iratai érdemelnek még említést. A Zeneakadémia irattárában a fennmaradt iratanyag megőrzése és kutathatósága biztosított, így egyelőre levéltár alapítása itt sem került szóba. A képző- és iparművészeti képzést folytató egyetemeken az előzőekkel ellentétben az 1990-es években megfogalmazódott az igény a részben szétszóródott, részben igen rendezetlen állapotban megőrződött történeti dokumentumok összegyűjtésére és hozzáférhetővé tételére. Több éves előkészítő munka eredményeként a szaklevéltár alapítások második jelentős szakaszában került sor a Magyar Képzőművészeti Főiskola (alapítás éve: 1995), valamint г. Magyar Iparművészeti Főiskola (alapítás éve: 1998) levéltárainak létrehozására. A továbbiakban a két felsőoktatási intézmény történetének és ehhez kapcsolódóan történeti értékű forrásaik sorsának legfontosabb eseményeit, valamint a levéltárak fond rendszerének és legfontosabb iratsorozataik rövid bemutatására vállalkozom. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára Az Országos Mintarajz-tanodától a Képzőművészeti Egyetemig A Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjének megalapítására 1871. május 6-án miniszteri rendelettel került sor. Az oktatás 1871 októberében kezdődött a Rombach utcában bérelt lakásban a korszak elismert képzőművészeinek közreműködésével.

3 Az iskola vállalt célja a rajztanárok, illetve a képzőművészeti pálya iránt érdeklődő fiatalok képzése volt. A gyakorlati tárgyak mellett a növendékek többek között bonctant, ábrázoló geometriát, fametszést, iparművészeti rajzot tanultak, míg néhány elméleti tárgyat (pl. művészettörténet) a pesti tudományegyetemen hallgattak. A kezdeti időszakban gyakori szervezeti és tanulmányi változások jellemezték az iskola működését, (pl. 1878: a tanárjelöltek képesítésre létrejött az Országos Magyar Királyi Rajztanárvizsgáló Bizottság, 1897: a tanár- és művészképzés szétválasztása, a magasabb színvonalú művészképzés biztosítására a mesteriskolák létrehozása

4). 1908-ban a különböző képzési formák megtartása mellett a mintarajziskola szervezetileg egyesült a mesteriskolákkal és az intézmény ettől kezdve Magyar királyi Képzőművészeti Főiskola néven működött tovább. 3 Az intézmény történetének rövid összefoglalása Kiss JÓZSEF MIHÁLY: Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium. (1845) 1871-1996. Budapest, 2001. (Továbbiakban : Képzőművészeti repertórium) című munka bevezetése alapján készült. A tanári kar tagja volt Kelety Gusztáv, Székely Bertalan, Izsó Miklós, Schulek Frigyes. Vö. Képzőművészeti repertórium. 5. 4 1882:1. számú Festészeti Mesteriskola (Benczúr Gyula vezetésével). 1897: II. számú Festészeti Mesteriskola (

Lötz Károly vezetésével). Szobrászati Mesteriskola (Stróbl Alajos vezetésével). Női Festészeti Mesteriskola (Deák-Ebner Lajos vezetésével). Vö. Képzőművészeti repertórium. 6. 42