Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - VARGA JÚLIA: 50 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára

csak begyűjteni. Egy, később két levéltáros dolgozott a Levéltárban, a szakmai felügyeletet az Egyetemi Könyvtár Kézirattárának vezetője látta el. 1964-ben kapott helyet a Levéltár az ELTE Természettudományi Agarának Ludovika téri épületében, az egykori Ludovika Akadémián, ahol már a normális és szakszerű begyűjtési, rendezési és feldolgozási munkák is megkezdődtek és a kutatási lehetőség is biztosított volt. 1973-től a Levéltár az Egyetemi Könyvtár részlegeként működött tovább, felügyeletét a Könyvtár igazgatója látta el. 1978-ra kialakult egy kb. 215 fm iratot őrző, jól kutatható levéltári gyűjtemény, azonban a további raktári férőhely hiánya és a romló tárgyi feltételek miatt nem fejlődhetett folyamatosan az intézmény. Az 1970-es évektől kezdve hazánkban is egyre inkább megnőtt az érdeklődés a felsőoktatás- és a tudománytörténet iránt és ez ráirányította a figyelmet az egyetemi forrásanyagok rendezésére és kutathatóvá tételére, az egyetemi levéltárak megszervezésére. Az 1969. évi XXVII., úgynevezett „levéltári törvény" a szaklevéltár fogalmának bevezetésével megteremtette a jogi lehetőségét az egyetemi levéltárak létrehozásának.

3 A megváltozott jogi körülmények és tudományos-szakmai kihívások az ELTE Levéltára. nak jogállására és helyzetére is pozitívan hatottak. A döntő változást az egyetem 350 éves jubileumi ünnepségének előkészületei hozták, amelynek során 1978-ban az egyetemi vezetés határozott egy új, átfogó egyetemtörténet megíratásáról. A forrásanyag feltárásának szükségessége erőteljesen felhívta a figyelmet a Levéltár elhelyezési és egyéb gondjaira. 1982-ben sor került az Egyetemi Levéltár nagyszabású rekonstrukciós terveinek kidolgozására, majd az egyetem hivatalosan kérte a Művelődésügyi Minisztériumtól az intézmény szaklevéltárrá nyilvánítását. 1983. augusztus 22-én kelt a minisztériumi engedély, amelynek alapján az ELTE Levéltára szaklevéltárrá alakult, önálló szakmai irányítással és költségvetéssel, szervezetileg közvetlenül a Rektori Hivatal felügyelete alatt.

4 1984-ben a Levéltár igazgatói tisztségére Szögi Lászlót nevezték ki. 1984-től a Levéltár személyzete három, majd négy főre bővült, így a korábbinál intenzívebb szakmai munka kezdődhetett meg. Ennek támogatására megalakult az egyetemen a Levéltári Bizottság, amelynek elnöke a Történelem Segédtudományai Tanszék vezetője lett. 1983-ban megkezdődött a Levéltár rekonstrukciója, amely teljes egészében 1987-ben fejeződött be. Ennek során felújították a Levéltár helyiségeit, kialakítottak egy új kutatótermet és felépült egy korszerű, új raktár, amellyel a Levéltár raktári kapacitása 10001100 fm irat elhelyezésére vált alkalmassá. A személyi és tárgyi feltételek javulása lehetővé tette a szaklevéltár számára a szakmai szempontok jobb érvényesítését: a Levéltár szervnyilvántartó lapok segítségével megkezdte az egyetem szervezeti egységeiben található történeti értékű iratok felmérését, és gyorsított ütemben folytatta le az iratbegyűjtéseket. A központi szervektől 1975-ig átvett anyagok mellett, az egyéb hivatali egységek, intézetek, tanszékek, személyi hagyatékok átvétele is megkezdődött, úgy hogy az iratanyag mennyisége hamarosan a háromszorosára növekedett. A Levéltár egy kisebb muzeális gyűjteménynek is helyet adott, mivel az 1950-es évek végén tervezett Egyetemi Múzeum nem alakult meg. A gyűjteményben éremtár, fényképtár, egyetemi díszruhák és az egyetemi jubileummal kapcsolatos emléktárgyak, oklevelek kaptak helyet. A muzeális anyag rendszeres és szakszerű gyarapításra nem volt kapacitása a Levéltárnak, 3 Ezt követően az ország több felsőoktatási intézményében nagy rendezési munkálatok kezdődtek, amelynek eredményeképpen sorra létrejöttek az egyetemi levéltárak: a Miskolci Egyetemen (1982), a Soproni Egyetemen (1984), a budapesti Állatorvosi Egyetemen (1986), a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1987) és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen (1987). 4 ELTE Levéltára l/e. 22418/MM. 33