Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Cseh Géza: A Kádár-kormány hangja: levéltári források és visszaemlékezések a szolnoki rádió 1956-os szerepéről / 37–42. o.

adáskimaradás következett.

13 A müncheni lehallgató központban 20

15-kor a Kossuth hullámhosszán mégis vették a Munkás-Paraszt Kormány felhívását. Máig sem tisztázott, hogy más adóval sugározták-e, vagy csupán az időpont lejegyzésekor elkövetett hibáról van szó. Ez utóbbi a valószínűbb, mivel a felhívás után Szolnok szovjet katonai parancsnokságának első parancsát jegyezték fel Münchenben. Egy azonban biztos: 22

05 előtt Szolnokról sem a Münnich-beszéá, sem a Kádár-féle nyilatkozat nem kerülhetett az éterbe. A stúdió és a rádióállomás megszállására sem azért volt szükség, hogy a Kádár-kormány megalakulását innen adják először hírül, hanem, hogy a szolnoki rádió ne működjön, s a szolnoki rádiósok nehogy megzavarják az Ungvárról, Csehszlovákiából és a mozgó szovjet katonai adókról leadott közleményeket. A müncheni lehallgató központ helymeghatározása szerint november 4-én hajnalban a balatonszabadi adó hullámsáv]án (872 kHz), de jóval keletebbről, valószínűleg Szolnokról érkezett a Münnich-beszéá és a iwáí/ár-nyilatkozat. Ám ez a megállapítás tévesnek bizonyult, mivel a szolnoki rádióállomásról mind a visszaemlékezések, mind Jenvay Kálmán üzemvezető 1956. december 19-én írt jelentése szerint november 4-én 22 óra előtt nem folyt sugárzás.

14 Mindezek ellenére a stúdió és a rádióállomás mégis meghatározó szerepet játszott abban, hogy Konyev marsallnak, a Varsói Szerződés fegyveres erői főparancsnokának főhadiszállása ide települt, s a szovjet katonai intervenciót Szolnokról irányították, és a Kádár-kormány néhány tagja Moszkvából Szolnokra, érkezett, majd pár napot itt töltött. A Tisza-parti város kínálta ugyanis a legkedvezőbb feltételeket egy ideiglenes politikai központ kialakítására. Katonai repülőtérrel rendelkezett, amelyet már előző nap körbezártak a szovjet csapatok, viszonylag közel esett a fővároshoz, megyei lapszerkesztőség és nyomda működött itt, s mindezeknél is fontosabb tényezőnek számított a Kossuth rádió frekvenciájára áthangolható, nagy teljesítményű rádióadó a korszerű, alig egy éve épült stúdióval. A budapesti harcok elhúzódásával és a Laki-hegyi adó kiesésével számolt a szovjet hadvezetés, és a szolnoki rádióadó jelentőségével a magyar politikusok is tisztában voltak. Varga Viktória bemondónő visszaemlékezése szerint a szolnoki rádióállomáson már október 22-én utasítást kaptak a fővárosból, hogy készüljenek fel a Kossuth sugárzására. Október 23-án este pedig újabb üzenet érkezett, mely szerint valószínűleg a műsort is itt kell szerkeszteni, mert a Bródy Sándor utcai stúdiót súlyos károk érték.

15 Erre azonban ekkor nem került sor, ugyanis másnap a parlamentben ideiglenes stúdiót rendeztek be. Ugyancsak Varga Viktória visszaemlékezéséből értesülhetünk arról, hogy a Kossuth műsorának sugárzása egészen november 8-án a kora délutáni órákig Szolnokról történt. Ezen a napon tették újra üzemképessé a Laki-hegyi adót, s csak ekkor állhattak le a szolnokiak a Kossuth közvetítésével. A műsort hajnali öt órától éjfélig sugározták és részben a megyei pártbizottságon szerkesztették. A híranyagot a megyei pártbizottságtól és Kádár János titkára, Erdélyi Károly közvetítésével a kormánytól, a katonai közleményeket pedig a szovjet főparancsnokságtól kapták. A pártbizottságon összeállított híreket azonban előzetesen be kellett mutatni a Kádár-kormány tájékoztatási csoportjának, név szerint az Andics Erzsébet, Bérei Andor, Egri Gyula, Friss István, Hidas István és Vég Béla által alkotott különös társaságnak, amely Apró Antallal együtt a megyeházán működött.

16 14 Uo. 15 JSzML. XXXV. 61. fond, I. fondcsoport, 1956. 5. ő. e. 16 Uo. 40