Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Cseh Géza: A Kádár-kormány hangja: levéltári források és visszaemlékezések a szolnoki rádió 1956-os szerepéről / 37–42. o.

A rádióműsor ellenőrzésén kívül hivatalosan a Szabad Nép kiadását is ők végezték. A lap november 6-ától 11-éig jelent meg. Noha Kádár Jánost nyíltan nem támadta, a „RákosiGerő-klikk hibáiról" mélyen hallgatott, és mindenért a „belső és külső reakciót" tette felelőssé. Az Andics-Berei-csoportot többen afféle tartalékcsapatnak, sőt árnyékkormánynak tekintették, s erre célzatos és sejtelmes kijelentéseikkel elsősorban ők adtak alapot. Filep István gimnáziumi tanárnak, az 1956-os Karcagi Híradó szerkesztőjének memoárjában olvashatjuk, hogy november 5-án Andics Erzsébetet felkereste Szolnokon, aki közölte vele, hogy „...voltaképpen ők a kormány, de még nem vették át a hatalmat. A Kádár-kormány csak ideiglenes megoldás... Mindenkit vissza kell helyezni a funkciójába. Az egyébként nem biztos, hogy Rákosi elvtárs hazajön. "

I7 Tiszai Lajos újságíró szerint Bérei Andor pedig többször is hangoztatta: „Ami Kádárnak nem sikerül, majd megcsináljuk mi. " Tiszai ebből ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a szovjet pártvezetés a megyeházán tevékenykedő csoportnak tartalékszerepet szánt, amelyet előtérbe lehet állítani, ha Kádár Jánossá.] történik valami, vagy nem az ő szájízük szerint cselekszik.

18 Andics Erzsébet, Bérei Andor, Egri Gyula, Hidas István és Vég Béla neve Horváth Imre külügyminiszter által november 3-án este, Moszkvában készített feljegyzésben is előfordul, mégpedig igencsak érdekes felsorolásban, párhuzamosan a Kádár-kormány tagjai mellett,

19 noha egyikük sem lett az új kormány tagja. A forradalom leverése utáni feszült helyzetben valóságos alternatívát aligha jelenthettek ezek a közismerten sztálinista, lejáratódott személyek, de Kádárt zsarolhatták velük, és az sem kizárt, hogy a szovjet pártvezetésben Malenkov, Molotov és Kaganovics nevével jelzett ortodox csoport tagjainak tényleges politikai elképzelései voltak velük. Mivel azonban az új kormány helyzete valamelyest stabilizálódott, és Moszkvában is meggyőződhettek Kádár János politikai megbízhatóságáról, Bereiék lapját betiltották, és november közepén emigrációba kényszerítették őket a Szovjetunóba.

20 Varga Viktória visszaemlékezése szerint a szolnoki rádiósok a Kossuth-műsor szerkesztésében a Budapestről telexen kapott híranyag feldolgozásával néhány napig még november 8-a. után is részt vettek. Bizonyára így is történt, mivel a szolnoki helyi adás csak november 77-én indult újra. A szolnoki hírek azonban a Kossuth-műsorból egy csapásra eltűntek. Az utolsó, szolnoki vonatkozású tudósítás november 8-án 14

54-kor került az éterbe Kádár János és a helyi funkcionáriusok találkozásáról, amikor a Moszkvából hazatért, újdonsült miniszterelnök először mutatkozott nyilvánosan Magyarországon. A találkozóra még 1956. november 4-én az esti órákban sor került a megyei pártbizottság székházában. Kádár az épület második emeletén összegyűlt 15-20 funkcionáriusnak és pártbizottsági alkalmazottnak tájékoztatást tartott arról, hogy miért szakított a Nagy Imre-kormánnyal és miért kérte a szovjet csapatok beavatkozását. A találkozóról Esti beszélgetés címmel a Szabad Nép november <5-ai száma is hírt adott. Kádár János az állítólag egy-két kupica pálinkával is oldott hangulatú összejövetelen arról beszélt, amire moszkvai megbízói utasították. Többek között Miskolcon harcoló, idegen állambeli fasiszta tisztekről és a vöröskereszt szállítmányokkal érkező, lázító elemekről tett említést, 17 FILEP ISTVÁN: Karcag 1956. Karcag, 1997. 74-76. 1S TISZAI, 1991. 130. 19 Döntés a Kremlben, 1996. 93. 20 JSzML. XXXV. 61. fond, I. fondcsoport, 1956. 5. ő. e. 41