Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - MÉRLEG - Eörsi László: Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os gyűjteményének repertóriuma. A fondismertetőt és a repertóriumot kész. Horváth Julianna. Budapest, 2006 / 42–45. o.
távozni kényszerültek az intézetből. A Politikai Bizottság fő problémája az volt a tervezett kötettel, hogy az „ellenforradalomról" nyújtott képet nem tartotta reálisnak, ahogy ez az 1958-as határozatából kiderül. Ebből az anyagból készült az „igazi" kiadvány is, a többrészes Ellenforradalom Magyarországon 1956 (Fehér könyv) 4 , amely a megtorlás idején nagy hatású kötetnek bizonyult, kellően fel tudták használni a nyomozó szervek. (A könyvek előkészületeinek nyoma megtalálható a levéltárban, így a repertóriumban is.) Természetesen a Kádár-rendszerben a gyűjtemény kutatása mindig is súlyos korlátozásokba ütközött, tehát csak a megbízható káderek láthatták. Mindkét fondban — jelentékenyen megkönnyítve a kutatók munkáját — az egyes őrzési egységekhez tartozó tételeknél megtalálható a dokumentum keletkezésének pontos dátuma, és lapszáma, tehát részletes belső leltárak vannak. A 290-es fond repertóriuma minden egyes tételnél feltünteti a levéltári jelzetet, a címet, az irat tárgyát, az évkort és a terjedelmet. Ez a fond a Petőfi Kör vitáival indul. Természetesen, ha forradalommal összefüggő iratokról beszélünk, vita tárgya lehet, hogy honnan kezdjük. Lehetne évekkel korábbi időpontokra is visszamenni, de a Petőfi Kör aktivizálódásának időpontját adekvát időpontnak tarthatjuk. Ezt a Magyar írók Szövetsége közgyűlésének jegyzőkönyve és a Magyar Újságírók Szövetségével kapcsolatos dokumentum következik, majd a Magyar Dolgozók Pártjának iratai, amelyek időben már jócskán belenyúlik a forradalom tényleges időhatárai közé. Ezek között találunk olyan fontos dokumentumokat, mint például Központi Pártügyelet anyaga is, napra lebontva, vagy a Levél a Szovjetunió kormányának a fegyveres segítségnyújtásról (23. o.). De még a forradalom kirobbanása előtti napról is van egy olyan forrás, amit ki lehet emelni: a MEFESZ-szervezetek határozatai (22. o.). A forradalom idejéből itt találjuk második Nagy Imre-kormány ülésén készült iratokat (25. o.), amelyek már több kiadványban megjelentek. Átböngészhetőek az újraszerveződő és újonnan alakuló pártok programjai, kérvényei, amelyekre oly szörnyülködve hivatkoztak a kádárista kiadványok (26-27. o.). Viszonylag kevés a „vérbeli" forradalmi dokumentum, ebből nem is készült sok: A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Magyar Honvédség Forradalmi Bizottmánya iratai, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv, és ugyanennek a szervnek a Kilián laktanya-beli alakuló ülésről, valamint a Rendőr-főkapitányságon tartott értekezletéről lelhetők iratok (27. o.). A külpolitikai témájú források közül a jugoszlávokkal történő levélváltások a legértékesebbek (29. o.) Ezt követik a legterjedelmesebb iratanyagot tartalmazó munkástanácsok iratai, eredeti jegyzőkönyvekkel, határozatokkal, gyáranként, üzemenként összegyűjtve. (29-38. o.), amely a Nagy-budapesti Központi Munkástanács igen jelentékeny irataival kezdődik. Ezt követik az értelmiségiekkel kapcsolatos dokumentumok {Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának, a Magyar írók Szövetségének és a Magyar Újságírók Szövetségének iratai. (38-39. o.) 4 Kiadta a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala. 5 A Központi Pártügyelet iratanyagával kapcsolatban Id. KATONA CSABA: Ügyeleti jelentések az 1956. évi forradalom napjaiból a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 2007/1. 43-46. (A Szerk.) 43
