Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidó múlt dokumentumai a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban / 24–33. o.

resszus (1868/69-es kongresszus), és a recepciós mozgalom fontos dokumentumait is. Begyűjtendőnek tekintették továbbá a magyar zsidók és a mindenkori hatalom viszonyát bemutató iratokat, a türelmi adóval kapcsolatos emlékeket, lakhatási engedélyeket, védleveleket, adás-vételi okmányokat, bérleti szerződések iratait és katonai iratokat. A felhívást jegyző Weisz Miksa

6 értékelése szerint ezekkel összességében a polgárosodásért folytatott harcot lehet bemutatni. A hitközségek életének megismeréséhez a különféle jegyzőkönyveket, aprotokollumokat, hevrakönyveket és memorkönyvoket ítélték begyűjtendőnek. Begyűjtendőek voltak továbbá a régi nyomtatványok a híres magyar zsidó nyomdákból: Buda, Pozsony, Ungvár, Munkács, Paks, Máramarossziget, Szinérváralja, Pest, Vác? Mohelkönyvék, családi iratok, iskolatörténeti iratok, az erdélyi szombatosságra vonatkozó források, valamit magyar rabbik levelei. 1913-ban Mandl Bernát* újabb felhívást tett közzé

9 — ezúttal a zsidó iskolák tanítóihoz — melyben tovább finomította a begyűjtendő iratok körét.

10 Az adományok az elvárásoknak megfelelően gyarapodtak, elsősorban a múzeumot létrehozók és a neológ elit családi, baráti és egyéb személyes kapcsolatain keresztül. Az ajándékok, családi hagyatékok esetlegessége mellett a múzeum dolgozói több olyan tárgyat, vagy dokumentumot, melyeket céljaik eléréséhez különösen fontosnak tartottak, a múzeum támogatóinak anyagi segítségével megvásároltak. így szereztek meg egy Árpád-korabeli oklevelet 1912-ben, mely Fredman kamaraispán birtokának adás-vételét rögzítette 1280-ból.

11 Az oklevél természetesen szerepelt az 1916-ban megnyitott múzeum kiállításán, majd az 1930-as években képeslapon is megjelentették.

12 Korán felismerték, hogy a múlt emlékeinek begyűjtése mellett a kortárs világ dokumentálása is feladata lehet a gyűjteménynek — illetve a múzeumegyletbe tömörülő értelmiségi elitnek — s az első világháború során mindvégig gyűjtötték a zsidó katonákra vonatkozó háborús dokumentumokat. A „ Magyar Zsidó Hadi Archívum " létrehozóit elsősorban politikai célok vezérelték, s az ekkoriban megerősödő antiszemita hangokra kívántak választ adni, majd a gyűjteményre alapozva megjelentették a Magyar Zsidó Hadi Almanach-ot, mely napjainkban főleg a család- és helytörténeti kutatásokban használható. Az 1930-as évektől megfigyelhető, hogy a hivatalos hitközségi vezetők is felismerték, hogy tudatos adományozásokkal némiképp befolyásolhatják a későbbi korok emlékezetét is, és a hitközség közszerepléseinek, szerepvállalásainak dokumentumait — nem egyszer külön, díszkötéses összeállításokban — rendre a múzeumnak ajándékozták. A dokumentumgyűjtemény gyarapodása olyan mértékű volt, hogy már el sem fért minden a kiállításban — a korabeli múzeumi gyakorlat szerint mindent, vagy szinte mindent kiállítottak a múzeumi kiállításokon — s 1914-től külön szekrényben őrizték a ki nem állított iratokat.

13 A kiállítottaknak viszont külföldi minták után kettős dőlt üvegasztalt készíttettek, melyben a pecsétnyomók, majd 1915-ben összecsukható üvegfalat, 6 Weisz Miksa (Pest, 1872 - Budapest, 1931) rabbi, vallástörténész, a Zsidó Múzeum egyik alapítója. 7 Vö. DÁN RÓBERT: A nyomtatott héber könyv Magyarországon. In: Évkönyv. (MIOK) Budapest, 1970. 222230. " Mandl Bernát: (Szcnicc, 1852 - Budapest, 1940) pedagógus, történetíró, a Zsidó Múzeum egyik alapítója. 9 Mandl Bernát felhívása a zsidó tanítókhoz, 1913. február, MZSML VI-A, T.78.3 10 Ennek felsorolásától — mivel zömmel a héber eredeti megnevezéseket használja — eltekintünk. Részletcsen ld.: TORONYI, 2005. " FABÓ BERTALAN: Jelentés a Magyar Zsidó Múzeumról. 1912. december. In: Évkönyv (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) 1913. Szerk.: BÁNÓCZI JÓZSEF, Budapest, 1913. 356-361. 12 MZSML Képeslapgyűjtemény K 594. Az oklevél a 2. világháború során elveszett. 26