Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidó múlt dokumentumai a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban / 24–33. o.

melyben a kiállított iratok, elsősorban a szabadságharcra vonatkozóak voltak láthatóak.

14 A múzeum kiállítása 1929-30 folyamán bezárt, s a szervezetileg is újjáalakult múzeumot 1932-ben a ma is használt épületében nyitották újjá.

15 A már említett változások mellett a gazdasági világválság és az erősödő antiszemitizmus hatásai megmutatkoztak a múzeum életében is. A piaci forgalommal is bíró tárgyak helyett megnőtt a történeti dokumentumok aránya az adományok között, ugyanakkor a múzeum fenntartója, „forrásközösségei" és a múzeum dolgozói is egyre fontosabbnak érezték a történelmi igazolás-kényszert, azaz a zsidóellenes vádak ellen megpróbáltak a történelmi tényekkel, a múlt példáival tiltakozni. Ehhez nem csak eredeti dokumentumokat gyűjtöttek, hanem másolatban megszerezték mindazon dokumentumokat, melyekre ezekben a ma már elképesztően naiv példákban szükségük volt. Mivel az antiszemita vádak között szerepelt a magyarországi zsidó közösség „gyökértelensége", ezért elsősorban a minél ősibb megtelepedést bizonyító okleveleket, régészeti leleteket gyűjtötték. Lefényképeztették a Magyar Országos Levéltár legrégibb zsidóvonatkozású okleveleit, Bécsből beszerezték a Fortunátus oklevél, Kassáról a Mendel prefektus pecsétjét tartalmazó oklevél fényképét. „A magyar zsidóság nehéz harcot vív létéért, jogáért, igazságáért... E küzdelemben perdöntő bizonyítékaink múltunk emlékei. Régi kövek, ősi iratok tanúskodnak igazságunk mellett! A magyar zsidóság történeti emlékeinek igazsága bizonyítékaink tárháza: az Országos Magyar Zsidó Múzeum. Minden magyar zsidónak kötelessége, hogy múzeumunkat támogassa, mert ezzel saját érdekében történeti jogainak megőrzéséről gondoskodik. "

I6 — fogalmazták meg 1937-ben. A Zsidó Levéltár felállításáig vezető út Külön levéltár (esetünkben tulajdonképpen levéltári részleg) berendezésének ötlete először 1935-ben merült fel, s a múzeumban addigra felgyülemlett iratokat (emancipációs mozgalmak iratai, Löw Lipót és Acsády Ignác iratai, Bánóczy József és Hirschler Ignác levelezése, családi iratok stb.) Fürst Aladár

11 és Grünvald Fülöp

18 rendezték. A múzeum korabeli jelentéseiből,

19 s a kevés fennmaradt iratból kiderül, hogy ennek haszna nem a korábbi cél — a zsidó múlt bemutatásán keresztül remélt megbecsülés — elérése lett, hanem a zsidótörvények által megkövetelt származási-igazolásokhoz, állampolgársági ügyekhez tudtak jelentős segítséget adni. 1940-ben már a zsidótörvények elleni küzdelemhez is hozzájárult a múzeum: a parlamenti ellenzék munkáját a múzeum anyagából, a múzeum dolgozói által összeállított 13 FABÓ BERTALAN: Jelentés a Magyar Zsidó Múzeumról. 1915. In: Évkönyv (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) 1915. Szerk.: BÁNÓCZI JÓZSEF, Budapest, 1915. 390-391. 14 FABÓ BERTALAN: Jelentés a Magyar Zsidó Múzeumról. 1916. In: Évkönyv (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) 1915. Szerk.: BÁNÓCZI JÓZSEF, Budapest, 1916. 369-371. Is TORONYI ZSUZSANNA: A Zsidó Múzeum épületéről. In: „Tér és Történelem. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Főszcrk.: SCHWEFTZER JÓZSEF. Budapest, [megjelenés alatt] 16 Országos Magyar Zsidó Múzeum. Az igazgatóság jelentése a múzeum 1937 évi működéséről. Előterjesztette MUNKÁCSI ERNŐ DR. a múzeum ügyvezető igazgatója. In: IMIT Évkönyv, Budapest, 1938. 292-299 17 Fürst Aladár. Kismarton, 1877-Tel Aviv, 1950. Tanár, a Zsidó Múzeumnak alapításától 1930-as évekbeli Izraelbe településéig dolgozója volt. 15 Grünvald Fülöp: Sopron, 1887-Budapest, 1964. Történész, a Zsidó múzeum őre 1932-től, majd igazgatója 1948-1963 között. 19 A jelentések 1931-1940. között az IMIT Évkönyveiben, 1940^13-ban pedig a Libanonban jelentek meg. 27