Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidó múlt dokumentumai a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban / 24–33. o.

lyeknek megőrzése más esetekben a levéltárak feladata.

4 A zsidó historiográfia erre a korszakra érett meg arra, hogy a nem zsidó történettudomány gyakorlatát követve, a történetére vonatkozó forrásokat összegyűjtse és publikálja. Ennek eredménye lett Magyarországon az 1903 és 1980 között megjelent Magyar Zsidó Oklevéltár 18 kötete, (Monumenta Hungáriáé Judaica), melyben a magyarországi levéltárak zsidó vonatkozású iratanyagát publikálták, s melyet mai szóhasználattal élve akár „virtuális levéltárként" is hívhatnánk. A Zsidó Múzeum iratgyűjtése Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (a továbbiakban: IMIT) által alapított Zsidó Múzeum elsősorban a történeti múlt tárgyainak összegyűjtésére vállalkozott, amelybe beleértették a levéltári jellegű dokumentáció gyűjtését is. A zsidók történetének megismerése és bemutatása a múzeumalapítók reményei szerint növeli a zsidók önérzetét, a külvilág szemében pedig megbecsülést hoz a dicső történelemmel és kultúrával rendelkező zsidó társadalomnak. Az alapítók tudták és remélték, hogy a múzeum a zsidó történelmi emlékezet megteremtőinek egyikévé léphet elő, hiszen a begyűjtött tárgyak, dokumentumok meghatározzák, hogy mik lesznek a történeti kutatások forrásai és témái. A cél elérése érdekében megfelelő múzeumi állományt kellett összegyűjteni, s ennek érdekében körlevelet

5 intéztek a magyarországi zsidó hitközségekhez, egyesületekhez, iskolákhoz és magánszemélyekhez, melyben felsorolták a múzeum érdeklődési körébe tartozó tárgyakat, köztük nagyon hangsúlyosan iratokat is. A körlevélben megfogalmazták azt is, hogy milyen történelmi eseményeket, folyamatokat lehet majd bemutatni a dokumentumokkal. Úgy tűnik, mintha a zsidó múzeum nem az akkor még rendelkezésre álló történelmi források összegyűjtésére vállalkozott volna, hogy azok alapján rekonstruálja majd a történelmet, hanem a neológ zsidó közösség számára fontos történelmi eseményeket és folyamatokat akarta történelmi dokumentumokkal alátámasztani, kiállításában illusztrálni. Ezek a tárgyak és dokumentumok egyfelől a többségi társadalom számára igyekeztek bemutatni a magyar zsidók emancipációs és asszimilációs törekvéseit, másfelől a belső •— ortodox — ellenzékkel folytatott vitákban kívánták felhasználni őket, jelentőségüket a múzeumi elhelyezésből fakadó plusz legitimációval megerősítve. A múzeum törzs-adományozói köre hamar felismerte, hogy a „muzeumizáció" végső soron egyet jelent a „Történelembe kerüléssel," növeli a család vagy közösség presztízsét, biztosítja nevének fennmaradását. (Ezt a sejtést a második világháború és a holokauszt pusztításai többé-kevésbé igazolták, s jelenleg azokról a családokról, hitközségekről, egyesületekről rendelkezünk jelentősebb anyaggal, melyek még ekkoriban gondoskodtak dokumentumaik múzeumi megőrzéséről.) A múzeum vezetői be akarták gyűjteni az 1830-as évek kultúrtörekvéseinek és reformeszméinek dokumentumait, a szabadságharc, az emancipációs mozgalmak, a kong4 COHEN, RICHÁRD I.: Nostalgia and Rcturn to thc Ghctto. A Cultural Phenomcnon in Western and Central Europc. In: Natter, G. Tobias, Ed.: Rabbiner, Bocher, Talmudschüler. Bilder cfes Wiener Malers Isidor Kaufmann 1853-1921. Wien: Jüdischcs Museum der Stadt Wien. 43-95.; BROCK-NANNESTAD, Margarcthc: Jüdische Muscologie. Entwicklungcn der jüdischen Muscumsarbcit im dcutsch-jüdischen Kulturraum. In: Purin, Bemhard, Ed.: Wiener Jahrbuchför jüdische Geschichte, Kultur undMuseumswesen. Bánd I. 1994/95. Wien: Brandstetter. 55-71. 5 Felhívás Magyarország zsidó hitű polgáraihoz. 1910. május. MZSML VI-A, 1910. ltsz.: T.78.4. 25