Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - HÍREK - Décsey Sándor: "Múlt s jövő asztalánál": az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc forrásai: Fiatal Levéltárosok Egyesülete 1. konferenciája / 101–105. o.
„MÚLT S JÖVŐ ASZTALAINÁL" AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC FORRÁSAI A fenti címmel került megrendezésre a Fiatal Levéltárosok Egyesületének első konferenciája 2006. november 9-én. A szervezők nagy örömére az érdeklődők nagyobb része fiatal levéltári dolgozók és egyetemisták közül került ki. A megjelent körülbelül 50 főnyi hallgatóságot elsőként dr. Szabó Csaba, a rendezvénynek helyet adó Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese köszöntötte a külföldön tartózkodó prof. dr. Gecsényi Lajos főigazgató nevében. Szólt arról, mennyire fontos a levéltárak számára, hogy jól felkészült, levéltáros diplomával rendelkező fiatalokat tudjanak alkalmazni. Ilyenekből azonban kevés van, pedig nagy szükség lenne olyan tettre kész ifjakra, akik szembe tudnak nézni a ma levéltárait érintő olyan új kihívásokkal, problémákkal, mint például az elektronikus levéltár kérdése. Dr. Szabó Csaba ugyanakkor nem hallgatta el azt a szomorú tényt sem, hogy napjainkban a levéltáraknak igen kevés a lehetősége a létszám növelésére, de lassan szinten tartására is. Az egyetemről frissen kikerülők nem dúskálnak az állásajánlatokban. A Fiatal Levéltárosok Egyesületének elnöke, Balázs Gábor megnyitójában röviden szólt az Egyesület megalakulásának körülményeiről, az eddig végzett munkáról. Elmondta, hogy a konferencia egyfajta bemutatkozás az Egyesület részéről a nagyobb szakmai nyilvánosság felé. Köszönetet mondott a MOL-nak, az MLE-nek és az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszéknek, amiért szakmai, erkölcsi támogatást adtak az Egyesületnek a konferencia megvalósításához. Dr. Szögi László, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke (és a délelőtti program levezető elnöke) véleménye szerint a fiatalok — többek között a FLE alapítói — már eddig is olyan munkák elvégzésében segédkeztek, amit más nem végzett volna el. Példaként említette a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár repertóriumának elkészültét, és más, határon túli magyar egyházi kézben lévő levéltári anyagok rendezését. Szólt arról is, hogy napjainkban megnőtt a civil szervezetek súlya, fontos, hogy a különböző rétegek a levéltáros szakmán belül képviselve legyenek, hiszen így nagyobb az érdekérvényesítő lehetőség. Fontosnak nevezte, hogy az — immáron — öt levéltáros szakmai egyesület között jó legyen az együttműködés, az összefogás, szükség esetén a közös fellépés. Mindezek mellett felhívta az új Egyesület vezetőinek és tagjainak figyelmét arra, hogy nyitás kell a szakma minden fiatalja felé, függetlenül attól, hogy hol, milyen levéltárban dolgoznak. Ezzel kerülhető el, hogy az Egyesület szűk körű, súlytalan szervezetté váljon. A szakmai programot Keresztes Csaba a MOL fiatal levéltárosa nyitotta meg a MOL-ban található 1956-os forrásokról szóló előadásával. Hangsúlyozta, hogy az 1956os történések egyik legfontosabb forrásgyűjteménye a MOL-ban található, hiszen itt vannak az állam és a párt legfelsőbb vezető szerveinek iratai. Részletesen szólt az egyes szervek felépítéséről, működési rendjéről és az iratanyag struktúrájáról is. Elsőként az MDP anyagát ismertette, kitérve a vezető pártszervek — Központi Vezetőség, Titkárság, Politikai Bizottság — ülésezési rendjére, a résztvevők összetételére, a keletkezett iratok fajtáira. Az MSZMP megszervezése, a pártélet újraindítása kapcsán szólt a Minisztertanács, a PB és a KB szerepéről, súlyáról. A Belügyminisztérium feladata a rendőri és biztonsági szervek irányítása volt, iratanyaga pedig nagyjából követi az akkori szervezeti felépítést. Fontos volt a pontos tájékozódás az „ellenséges" személyekről, eseményekről. 101