Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - HÍREK - Décsey Sándor: "Múlt s jövő asztalánál": az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc forrásai: Fiatal Levéltárosok Egyesülete 1. konferenciája / 101–105. o.
Ez legjobban a napi és heti jelentésekben követhető nyomon. Az Országos Levéltárban található a Forradalmi Karhatalmi Ezred iratanyaga is. Az ORFK külön fondjából a kutatáshoz a negyedévi jelentések és összefoglalók használatát említette az előadó. Szólt arról, hogy nemrég került a Hadtörténelmi Levéltárból a MOL j ba a Munkásőrség iratanyaga, amelyben szintén fontos és érdekes adalékok vannak a forradalom utáni évek történetéhez. Az Igazságügyi Minisztérium és szervei közül elsősorban a Legfelsőbb Bíróság fondját emelte ki, ahol külön iratcsoportot képeznek a koncepciós perek iratai. Ebben tanúvallomások, jegyzőkönyvek és más iratok mellett magnófelvételek is találhatóak. Itt vannak elhelyezve a Nagy Imre miniszterelnök és társai romániai fogságával kapcsolatos anyagok is. Következő előadóként Horváth Julianna a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os gyűjteményeiről beszélt. Az iratanyag történetének ismertetése során elmondta, hogy 1956. december 50-án határozták el az októberi események dokumentumainak összegyűjtését. A feladatot az MSZMP Pártörténeti Intézet munkatársai kapták. Az iratok az MDP Akadémia utcai székházából, pártszervektől, üzemektől, társadalmi szervezetektől, magánszemélyektől és még számos helyről érkeztek. 1958 végére 8 ifm gyűlt össze, amit a lehetőségekhez képest rendeztek, ám az igen vegyes anyag kb. 40%-a rendezetlen maradt. 1957. június 19-én döntés született egy dokumentum kötet kiadásáról, aminek megjelenését azonban a legfelsőbb pártszervek megakadályozták, mert „túl jó színben tüntette volna fel a történteket. " Az anyag egészen 1989-ig nem volt kutatható, a rendszerváltás után azonban a kutatás homlokterébe került. 1994-ben kezdődött meg az iratok rendezése, amit az előadó végzett. A visszaemlékezésekből egy önálló memoárgyűjteményt, a röplapokból pedig önálló fondot alakított ki. Mint elmondta a Pártügyelet rendezetlen anyagából kézírásos, dátum és aláírás nélküli feljegyzések tömege, vezetői ülések gyorsírásos jegyzőkönyvei kerültek elő. Elengedhetetlenné vált a kézírások azonosítása, ami komoly szakmai kihívás volt. Az iratokból jól nyomon követhető a Pártügyelet október 23. utáni működése.* Minden ülésről készült jegyzőkönyv (kivéve az okt. 23-2L éjjeli és az okt. 25-e délelőtti PB ülést), köszönhetően annak, hogy 3 gyorsíró állt készenlétben folyamatosan. Kiemelte még az előadó az iratanyagból a Munkástanácsok iratait, amelyek üzemenként és megyénként (a fővárosban kerületenként) vannak csoportosítva. 2006-ban sor került a röplapok rendezésére is (1890 darab). Az előadás végén elhangzott, hogy az iratanyag repertóriuma 1998-ban már megjelent, jelenleg kiadás alatt áll a két gyűjtemény (iratok és röplapok) együttes repertóriuma. Tóth Judit a Pest Megyei Levéltár 1956-os forrásairól beszélt előadásában. Kiemelte Pest megye különleges helyzetét a megyék között, ami a fővárossal való szoros kapcsolatból adódott. Körülbelül 100.000 ingázó volt '56-ban, a megye vezető szervei pedig a fővárosban működtek. Október 24-én reggel az ingázók még bejutottak a munkahelyeikre, sokan azonban már nem tudtak hazatérni, és így — akarva, akaratlanul — bekapcsolódtak a fővárosi eseményekbe. A megye területén is voltak tüntetések, megmozdulások, kb. 100.000-es összlétszámmal; sok helyen Budapestről érkezett fiatalok, egyetemisták vezetésével. A levéltárban őrzött iratanyagból kiemelte a tanácsi iratok fontosságát. A VB ülések jegyzőkönyvei minden szinten (községi, járási, megyei) igen terjedelmesek, hosszan foglalkoznak az eseményekkel. Fontosak még a különböző összesítések a VB Titkárságok, Igazgatási Osztályok anyagaiban, például az emlékmű rongálásokról. A Művelődési Osztály iratai között a 3 hónapos tanítási kényszerszünettel kapcsolatos iraA Pártügyelet fennmaradt forrásairól ld. jelen lapszámban Katona Csaba írását! 102
