Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyaga. 1., A bácskai telepítés iratai, 1941–1944 / 59–68. o.

CSERNAANNA A BONYHÁDI SZÉKELY MÚZEUM EGYESÜLET LEVÉLTÁRI ŐRIZETBEN LÉVŐ IRATANYAGA I. —A BÁCSKAI TELEPÍTÉS IRATAI (1941-1944)* A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület néven egy különleges célból és körülmények között létrejött fondot őriz. A több fondképző iratanyagát rejtő irategyüttes a Bácskából menekült bukovinai székelyek kálváriájának történetét dokumentálja. Az egykori múzeum egyesület létrejötte a bukovinai székelyek Tolna, Baranya és Bács-Bodrog megyékbe történt betelepítésnek és a telepítési területen „őslakosságnak" tekinthető németség kitelepítésének eseménytörténetével kapcsolódik össze. A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület A múzeum egyesület létrehozásának ötlete a Bácskából menekült bukovinai székelyek és moldvai csángók elhelyezését lebonyolító Bodor Györgynek' a nevéhez kötődik. Bodor célja az alapításkor a telepesek hagyományainak, énekeinek, meséinek, szellemi és tárgyi kultúrájának átörökítése volt. Számíthatott egy kis létszámú, székely származású értelmiségi csoportra is, amely szintén szívügyének tekintette a bukovinai székelyekről való gondoskodást. A telepítés központi székhelyén, Bonyhádon létesítendő múzeum ügyében Bodor György 1947 tavaszán kereste meg Herepei Jánost, a sepsziszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, aki nagyon megtisztelőnek találta a felkérést. A nem kis munkával járó igazgatói állás elfogadását így csupán egyetlen feltételhez, lakás juttatásához, kötötte. 1947. március 5-én a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete választmánya által kiküldött múzeumi bizottság deklarálta önmaga egyletté történő átalakulását. Az alakuló ülésen részt vett Pákay Zsolt a Vallás- és Közoktatási Minisztérium miniszteri tanácsosa, mint az ügyet pártoló munkatárs. Ekkor határoztak a Székely Múzeum és a Székely Tájés Népkutató Intézet létrehozásáról, amely intézmények a gyűjtőmunka elvégzésére, a székelység és a csángók múltbeli és jelenbeli életének, környezetének, megváltozott életkörülményeinek feltárására voltak hivatottak. (Az intézmények „magasabb céljaként" a székelység teljes asszimilációjának kivédése jelöltetett meg.) Az egyesület első közgyűlésén — Bodor György személyében — elnököt, majd egyéb tisztségviselőket váA Szerkesztőség szándéka szerint a Levéltári Szemlében 2007-ben kerül közlésre jelen közlemény „folytatása", amelyben a Szerző a Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület iratanyagán belül az 1945-1950 között keletkezett politikatörténeti és gazdaságtörténeti forrásokra kívánja felhívni a figyelmet! (A Szerk.) ' Bodor György, dr. (1904, Kézdivásárhely-1976, Budapest) jogász, közíró. Középiskoláit Kolozsváron végezte, a jogi végzettségét Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. 1932-ben önálló ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1941-től a Rimamurányi és Salgótarjáni Rt. másodügyésze volt, 1945 után jogtanácsosként dolgozott. Csatlakozott a népi mozgalomhoz, 1936-1939 között ügyvezető elnöke volt Bartha Miklós Társaságnak. Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott. Párttagságai: Nemzeti Radikális Párt, 1934ben főtitkára; Független Kisgazdapárt 1936; Nemzeti Parasztpárt 1945. 1945 májusában a Bonyhádi Telepítési Hivatal „kormánybiztosa," valójában az Országos Fóldhivataltó] kapott megbízólevele csak a telepítés előkészítésére szólt. Ld.: Népmozgalmi Almanach Szerk.: BENKÓ PÉTER, 1996. és Tolna Megyei Önkormányzat levéltára (TMÖL) Bodor György iratai 1. doboz. Bodor György visszaemlékezése (Továbbiakban: Bodor: visszaemlékezés.) 59