Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

Bács-Bodrog vármegyét érintő jelentősebb közigazgatási változások

4 Bács és Bodrog vármegyék már a Szent István-kori vármegyék között is szerepeltek. A két vármegye Buda török elfoglalása után került a hódoltság területéhez, a budai pasalik szegedi szandzsákjába, a hat náhije székhelyei pedig Baja, Szabadka, Bács, Zombor, Titel és Pétervárad voltak. Ez a beosztás 1610-ig lényegében változatlan maradt. Az egykori Bács és Bodrog vármegyék területe a karlócai (1699), majd a pozsareváci (1718) békekötések következményeként felszabadult ugyan a hódoltság alól, de a török hódítás előtti vármegyék újjászervezése nem volt zökkenőmentes. A magyar rendek többször szorgalmazták az egyes országgyűléseken (1703., 1712., 1723., 1728.) az egykori megyék visszaállítását, újjászervezésükkel több határozat is foglalkozott, de törvényben csak 1723-ban mondták ki először, hogy Bács vármegye joghatóságát a jövőben ne korlátozzák.

5 Az újjáalakult Bács vármegye első tisztújító közgyűlését 1699. december 14-én tartották.

6 A vármegyét három járásra osztották: a Bácsi, a Zombori és a Bajai járásokra. A megye újjáalakulásáról és pecsétjéről I. Lipót 1699-ben kiadott oklevelét III. Károly 1712. június 2-án Pozsonyban kiállított oklevele erősítette meg. Az újjáalakult Bodrog vármegye főispánja, akit 1699. december 2-án nevezett ki az uralkodó — és akinek kinevezése 1703-ig csak hatalom nélküli cím maradt — 1702-ben tartott tisztújító közgyűlést. A közigazgatás megszervezése nehézségekbe ütközött, mert ugyanebben az évben hozták létre a Tiszai Határőrvidéket, melynek területe érintette Bodrog vármegye területét is. A vármegye újjáalakításáról és a főispán kinevezéséről 1715. január 18-án bocsátott ki oklevelet az uralkodó, a megyének pedig új címeres pecsétet adományozott.

7 Az ünnepélyes beiktatásra 1715. március 25-én került sor. Nádasdy Pál főispán halála (1721) után bár napirendre került a vármegye megszüntetésének kérdése, az uralkodó mégis nevezett ki újabb főispánokat. Bodrog vármegye a gyakorlatban 1730-ban megszűnt, területét Bács vármegyéhez csatolták. Az 1741. évi XVIII. te. elrendelte ugyan a felszabadult Bács és Bodrog megyéknek az ország közigazgatási rendszerébe való integrálását, ennek ellenére csak 1750-ben szabadult meg a katonai igazgatástól. Bács és Bodrog megyének a Tiszai Korona-kerülethez tartozó több községét 1765ben Csajkás Kerületté szervezték át és a katonai határőrvidékhez csatolták. így ezen a területen továbbra is a megmaradt a katonai igazgatás, egészen a kerület felszámolásáig, 1873-ig.

8 4 IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig. In: Bács-Kiskun megye múltjából 14. Kecskemét, 1998. 111-123. és Uő: A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után. Bács-Kiskun megye múltjából 15. Kecskemét. 1999. 5-28; 33-57; valamint MATKOVIC, LAJCO: Backo-Bodroska zupanija 1688-1849. Katalog odabranih dokumenata 1688-1728. 2., preradjeno izdanje. Naucno-informativna sredstva o arhivskoj gradji. Arhiv Vojvodine. VIII/1. Növi Sad. 1999. Címfordítás: Bács-Bodrog vármegye 1688-1849. Válogatott dokumentumok katalógusa 1688-1728. 2., javított kiadás. A levéltári anyagról készült tudományos-tájékoztató segédletek. VIII/1. Vajdasági Levéltár. Újvidék. 1999. 1-15. 5 Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici 1000-1902. Budapest. 1723:LXXXIH te. 6 Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. Szerk. BOROVSZKY SAMU. Budapest, 1909. 131. 7 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája. 1. kötet. Szerk. DUDÁS GYULA. Zombor, 1896. 403404. 8 IvÁNYOSl-SZABÓ TIBOR, 1998. 120-122. 8