Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: Archivum comitatus Castriferrei I. Előadások Vas megye történetéből IV. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004 / 68–76. o.

mellett ez a pénzügyi orientáltság. Kincs István a hívek tőkéjét koncentrálva a kezdeti nehézségek után több alapítványt és céget létrehozva egyre nagyobb vagyonra tett szert. E vagyon egy részét egyháza javára fordította, de ellentmondást nem tűrő egyénisége, zavaros pénzügyi ügyletei végül teljes gazdasági csődhöz vezettek. Igaz, a teljes bukást elkerülhette, így története a sikertől a bukásig — a szerző szavai szerint — szokványos történet. És talán az sem szokatlan, hogy ügyében a kőszegi polgármesteri hivatalnál keletkezett iratok, ismeretlen körülmények között elvesztek. Az utolsó, ötödik fejezet Településközpontok Vas megyében a 11-20. században címmel vonultatja fel a legnépesebb szerzőgárdát, összesen nyolc tanulmányt közölve. A blokkot Bácskai Vera A köztér: Sűrített emlék - mentális térkép című érdekfeszítő írása nyitja meg. A szerző a címben meghatározott fogalmakra utalva, a városkép meghatározásánál, az eddigi hagyományos vizsgálati módszereken túl (településföldrajz, városmorfológia, városszociológia, stb.) az emocionális hatásokra és az impressziókra hívja fel a figyelmet. Azaz arra, hogy az egykori szemlélő milyen mentális élményt, érzelmi hatásokat élt át egy-egy várossal kapcsolatban. Ezért az úgynevezett mentális térképek saját érzésvilágunkon keresztül rendkívül sokfélék lehetnek, s közülük néhány adott esetben hivatkozási forrássá is válhat. Bácskai Vera példaként több útleírást, irodalmi művet ismertet, majd olyan városi szerkezeti egységek fontos szerepére hívja fel a figyelmet, mint a belváros, városközpont, közterek, melyek értelmezése és érzékeltetése során elsősorban reformkori utazók írásaiból válogat szemelvényeket, rendkívül jó érzékkel. Ezután röviden a városközpontok, belvárosok 19. század második felétől napjainkig tapasztalható, turisztikai, idegenforgalmi, kereskedelmi szempontok alapján végbement változásait vázolja fel. Megjegyezi, hogy a folytonosan megújuló városközpontok remélhetőleg visszanyerik régi, hétköznapi szerepüket. A következő dolgozat Kiss Gábor Topográfiai megfigyelések a Vas vármegye Árpád-kori piachelyeihez címmel szintén izgalmas területre kalauzolja olvasóit: írott források hiányában elsősorban a helynevek vizsgálata szolgál az Árpád-kori gazdaságföldrajz, illetve a piachelyek felvázolásához. Okleveles források utalásai is segítenek a piac-, ül. vásározóhely meghatározása során, a településnevekben előforduló „hely" megjelölés mellett. A szóba jöhető települések-piachelyek topográfiai jellemzőihez számos kérdéskört ismertet a szerző, majd ennek függvényében három egymástól eltérő, de szomszédos piachelyről ír részletesebben, általános és egyedi jellemzőiket ismertetve. így Szombathely, (Kőszeg)Szerdahely és Hétfőhely topográfiai leírása mellett az eddigi régészeti ismeretek és a kevés írásos utalás segítségével rövid, de rendkívül tanulságos településképeket ismerhetünk meg. A leírás nemegyszer a városhálózatban betöltött későbbi szerepüket is mintegy előrevetíti. Időben előrehaladva Bariska István rövid elemzése következik a kötetben A kőszegi belváros 16. századi térrekonstrukciója címmel. A város 13. századtól eredeztethető településtörténetének rövid ismertetését követően a szerző Kőszeg településképének elemzésére tér rá. Megállapítja, hogy a településkép sok tekintetben a középkori szerkezetet őrizte meg, a még ma is látható városfalak és bástyák által övezve. A kettős szerkezetű belváros elemzésénél hangsúlyozza a vár és a polgárváros elkülönülését, illetve szerkezetalkotó szerepét a Belváros két kapujának funkcióival együtt. Majd a tizedek és utcák térképző szerepét vázolja fel az úgynevezett fix pontok (vizesárok, falak, kapuk, 74