Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: Archivum comitatus Castriferrei I. Előadások Vas megye történetéből IV. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004 / 68–76. o.
bástyák), mint közigazgatási és védelmi funkciót biztosító alapegységek figyelembe vételével. A fix topográfiai pontok, vagyis újabb épületek, létesítmények szerepét ismerteti és ezt követően az új, 16. századi Belvárost, azok utcáit is bemutatja. Végül a városi telkek szerkezetéről és funkcióiról olvashatunk, gazdag forrásanyagra hagyatkozva. Csaknem három évszáddal előre haladva az időben Tilcsik György tanulmánya következik Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében cím alatt. Bevezetésként a 18. század második felében élt Szily János, első szombathelyi püspök nevéhez fűződő nagyszabású építkezéseket mutatja be, kiemelve a városháza fontosságát. Az egykori jeles igazgatási épület (amelyet a 19. század végén bontottak le) történetét két alfejezetre osztva ismerteti meg olvasóival a szerző. Először a városháza működésének és az épület más funkcióinak ismertetését 18. század végéig tárgyalja, majd kissé részletesebben tárja elénk a városháza 1800 és 1848 közötti történetét. A központi helyen fekvő épület alsó szintjén bolt és üzlethelyiségek működtek. Ezekről a kereskedelmi és vendéglátó egységekről, a bérleti jogok megszerzéséről, az átalakításokról is részletes képet kaphatunk. Összegzésében a szerző a városháza „végnapjait" is feleleveníti, a helyére 1898-ban felépült új városi bérházzal együtt. Egyetlen „objektumra", ez esetben területre koncentrál Söptei Imre A kőszegi Fő tér mint a választási harcok színtere 1861 és 1908 között című dolgozatában is. Bevezetőjében a Fő tér összetett szerepkörét: a társasági-személyes kapcsolatok, a gazdasági-kereskedelmi, igazgatási-törvénykezési és szakrális érintkezések területén alkalmazott funkcióit ismerhetjük meg. Jelen dolgozatban azonban a Fő tér politikai életben, azaz a választási harcok során betöltött szerepéről olvashatunk, a felhasznált levéltári és könyvészeti forrásanyag ismertetésével. A szerző röviden felvázolja a politikai helyszín, azaz a Fő tér történetét, a választási harcok szereplőit és a választási eljárások menetét is. Majd az úgynevezett „harcos" választások címszó alatt nyolc nevezetes, olykor botrányokról elhíresült választási hadjáratról kapunk igen érzékletes képet, amelynek főbb jellegzetességeiről és politikai tanulságairól külön értékelést is olvashatunk. Melega Miklós: A szombathelyi főtéri házak építéstörténete a dualizmus korában című munkájában pedig az országos fejlődési folyamatokba ágyazottan mutatja be a város Fő terének nevezetesebb épületeit, az eddigi viszonylag bőséges szakirodalmi munka mellett levéltári forrásokra is támaszkodva. Ennek szellemében először Szombathely Főterének a dualizmus alatti fontosabb építészeti jellegzetességeit ismerteti, mint az eredetileg két terület (piactér és az ebbe torkoló utca) összeforrását, beépülésének építészeti, művészeti és funkcionális jellegzetességeit. Majd korántsem rendhagyó sétára invitálja olvasóit a Fő teret virtuálisan is bejárva, gazdag dokumentációs anyagra támaszkodva, az épületek rövid, főleg építészeti adatait is összegzi. Erihez a látványos képi világhoz igazodik Bajzik Zsolt következő dolgozata is, az Egy amatőr fotós - Vizmathy Géza - képei Szombathely belvárosáról a 20. század elején címmel. Először a fényképeken megörökített múlt jeles amatőr képviselőjének életútját — hivatali pályája, közéleti tevékenysége — tárja elénk a szerző. Majd az amatőr fotós tevékenységének bemutatásakor kiemeli, hogy Vizmathy számára a fotografálás a tanulás, a próbálkozás és a kísérletezés folyamata volt, melyek során Szombathely hétköznapi, polgári életét örökítette meg, nem egyszer saját családjával együtt. Számtalan fotó készült a város épületeiről is, gyakran újszerű és szokatlan nézőpontot választva. Gazdag fénykép-gyűjteményét 1926-ban a városnak adományozta, amelynek egy része a múze75